Lann-Ael (Lostmarc'h) 2007

HONLAP

illatcsalád: orientális

alkotó: Amelie Bourgeois

Lostmarc'h egy szépséges francia partvidék, a szörfözők, és nudisták álma, valamint a parfümrajongók egyik titkos jelszava.
Ebben a paradicsomban töltötte gyermekkora nagy részét, a francia származású Antoine Vuillermet, aki miután 2006-ban, családi vállalkozásként megalapította saját parfümházát, annak ezt a nevet adta. A parfümökön kívül, többféle illatosított szépséggel foglalkoznak, például a nálam szintén lábremegést kiváltó illatgyertyákkal, illetve szappanokkal.
Minden termékükre kíváncsi lennék, de kivált a kamillás-jázminos-zöld Ael-Mat, a citrusos-rozmaringos Atao, a citrusos-mentás-verbénás Din-Dan, és a pézsmás-narancsvirágos-levendulás L’eau de l’Hermine jöhetne első körben (ez már majdnem mind, mert mindössze 11 illatuk van, ami hatalmas pozitívum a szememben).

Amelie Bourgeois, a francia parfümőr referencia munkái között van többek között még pár Lostmarc'h illat (pl. a virágos-aquás Iroaz, a citrusos-zöld-ibolyás L’Eau du Dimanche), a Frapin Paradis Perdu, pár sírva kért Mendittorosa, és Room 1015, valamint a 2013-ban felélesztett Volnay parfümház illatai, amiknek annyira csodás az üvege, hogy ha tudnék verset írnék róluk, addig viszont amíg ez kissé döcögve készül, legyen elég annyi, hogy így kell ezt csinálni, na! 

(fotók ITT)

Amelie alkotásai közül sajnos keveset ismerek, de megelőlegezem, hogy tehetséges (egyszerűen csak mert úgy érzem :-) ) 

A Lann Aël, annyit jelent breton (bretagne-i kelta) nyelven, mint "angyalok kikötője".

Nyitánya zöld alma vékonyan hámozott, kanyargó héja, leheletnyi édes karamell, vanília, és a búza magtár szaga. Leszáradása során pézsmaszerű, vaníliás, tejes illat válik belőle, egy gondolatnyi savanykás (alma)háttérrel. 

Komfortillat, minimális izgalom, de inkább csak tiszta, lágy, olvadó, megnyugtató szeretetbe burkolás.
Hatósugara, és tartóssága közepes (hamar bőrközelivé válik).

...valami semmi, amiben ott egy egész nap derűs békéje, a félig engedett roló álmos tollpihéje... forró kazlak párolgó puhasága... lágy herbateában tejszerű köd kavargása... régi lábos alján pörkölt cukor fekete emléke... és egy borús péntek hamis esőígérete...

Illatjegyei:

vanília, széna, alma, búza, tej


https://www.facebook.com/illatpiramis

Naturelle Osmanthus (Yves Rocher) 2015

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: virágos

alkotó: Michel Girard

Miután sikerült teljesen legyőznöm azt a gátlásom, hogy ezen a blogon csak olyan parfümök lesznek, amiket művészi értékűnek tartok (ezek főként régi, vintage illatok) úgy határoztam, hogy még jobban feszegetem a határaim, és valamennyire próbálok lépést tartani az újdonságokkal (persze csak módjával), legalábbis azokat majd igyekszem bemutatni, amiket legalább ígéretesnek gondolok. Végül is mi történhet, ha nem tetszik, maximum azt írom- amitől persze még lehet az másnak a világ legjobb illata, szóval ne higgyetek senkinek, nekem sem, és próbáljatok ki mindent.

Mivel nem volt még Yves Rocher illat a blogon, ezért röviden annyit leírnék róluk, hogy alapítója a jó öreg Yves Rocher (1930-2009) volt, aki a francia Bretagne-ban lévő La Gacilly nevű kisvárosban született (érdemes rákeresni- katt a névre-, mert egyszerűen mesés hely, ahová ha tehetném azonnal indulnék minimum egy hétre).
1959-ben alapította meg cégét, amellyel szerette volna mindenki számára hozzáférhetővé tenni szépségápolási termékeit, ezért kiépített egy tanácsadói hálózati rendszert, valamint csomagküldő szolgálatot működtetett.
1969-ben nyitotta meg első üzletét.
1992-ben Yves Rocher visszavonult, és fia Didier vette át a vezetést, aki azonban korai halála miatt nem sokáig látta el ezt a posztot.
Jelenleg unokája Bris Rocher az elnök.

Michel Girard

A Naturelle Osmanthus-t az a Michel Girard készítette, akinek a Givenchy Extravagance d'Amerige nevű (sajnos megszűnt) csodát köszönhetjük, ami szerintem az egyik legszebb zöld illat a világon (ha nem a legszebb). Nevéhez fűződik még a Burberry Touch for women, Baby Touch; Azzaro és Cerruti férfi illatok, a Jennifer Lopez Still (amit szintén kedvelek), és benne volt a híressé/hírhedté vált Paco Rabanne 1 Million-t készítő trióban (Christophe Raynaud, és Olivier Pescheux társaként).

Az Yves Rocher illat citrusos nyitány, ahol a citrom mellett édesebb akkordok is helyet kapnak, jázmin, és osmanthus virág, majd ha akarom cédrus, ha nem akkor pedig fogalmam sincs mi?! (a "talán cédrus" felerősödik a leszáradás során, de tisztává sosem válik.)
Nem tudok sokat mondani róla, lineáris, és ahogy szokták mondani, egyszerű mint a faék.
Ez önmagában nem lenne baj, lehetne ettől még jó, de a szintetikussága végig zavart. Olyan Iso-E Super-el nyakon öntött cukros limonádé, kis virágos beütéssel. A teljes leszáradása Light Blue-szerű (annál édesebb, és kevésbé komponált), aki azt szereti, jó eséllyel ezt is tudná, bár tartóssága és hatósugara hagy némi kívánnivalót. Hamar bőrközelivé válik, és viszonylag sokáig érezhető ha vadászkutyaként szimatolom a löttyintés helyét, összességében mégis elég gyengécskének tartom (sajnos hiába a nagy név ígéretessége, és a szépséges pasztell színek andalítóan egymásba kavarodó kábítása).
Irtózatos kánikulában annak aki szereti, alaposan megfürödve benne el tudom képzelni, hogy frissítő jelleggel hat ez a light-os Candy Light Blue.

Illatjegyei

• citrom
• osmanthus, arab jázmin
• cédrus

https://www.facebook.com/illatpiramis

Sexual (Michel Germain) 1994

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Sophia Grojsman

Körülbelül ezer éve kaptam ezt a mintát, és a modern papír tokja miatt úgy gondoltam ez egy mostanában kiadott illat, a neve sem tetszett, szóval nem teszteltem.
Azután tegnap újra a kezembe akadt, és miután rácsodálkoztam, hogy "jéééé, van nekem
ilyenem is?!" - tegye fel a kezét az a parfümmániás aki járt már így- magamra kentem, és tetszett.
Nosza nézzük ki alkotta? Sophia Grojsman... (homlokoncsapás) jó reggelt Rozál! az egyik kedvenc parfümőröd. Na mindegy, vannak ilyen furcsa dolgaim, aki ismert gondolom most nem csodálkozik.
Grojsman-ról (aki ezen a fotón úgy néz ki, mint aki a Roxfortban személyesen Harry Pottert tanítja alkímiára) már több helyen áradoztam, most nem fogok, akit érdekel, az alábbi nevekre kattintva elolvashatja a régebbi bejegyzéseim. Változatlanul imádom az illatait, ahogy a barackkal, és virágokkal bánik, az maga a színtiszta, iskolapélda értékű művészet.
(Yves Saint Laurent: Paris, Champagne- Yvresse; Laura Biagiotti: Sotto Voce)

A kanadai származású Michel Germain-ről nem sikerült túl sokat kiderítenem, a honlapja alapján úgy látom főként a szexualitáson lovagol, ruhákat, táskákat, és különféle testápolási termékeket is készít, de egy a lényeg, a toldalékokkal variálva (femme, noir, very, sugar stb.) mindene szexuál. A tusfürdő, az arcszesz, a testápoló, a parfümök, szóval tényleg minden. Nincs rejtett tartalom, bújtatott reklám, itt nyíltan, rogyásig az erotikáról szólnak a dolgok, majdnem egyen nevekkel ellátva. Viszont amíg ezt olyan orrokkal művelteti, mint Grojsman, illetve Clement Gavarry, akinek többek között az új zöld Olfactive Studio illatot (Panorama) köszönhetjük, addig elnézem ezt a kis letapadt kajánságát.
Illatai közül pont az elnevezéseik miatt elsőre szinte semmi nem mozgatott meg, de jobban átbogarászva az összetevőket, az 1997-es levendulás Sexual pour Homme, a lilaakácos Deauville, a rémes névre hallgató Sexual Sugar Daddy dohányos-bőrös ígéretessége, és a Grojsman-Gavarry páros tervezte 2003-as Immaculate azért jöhetne hozzám mintában.

A Sexual egy meglepően szép, fehér virágos illat.
Nyitánya gyönyörűen tiszta osmanthus, frézia, rózsa, gardénia, sárgabarack, egy csepp bergamottal (ami épphogy megmutatja magát). Tömött virágcsokor, amin nagyon érezni Grojsman kezét.
A leszáradása folyamán egyszer csak megjelenik a jázmin, és felerősödik a gardénia, hogy egészen a végéig ő maradjon a csokor egyeduralkodója. Édeskés, simuló, krémes virágillat válik belőle (később kicsit szappanos jellege lesz), melengető fahéjas, fás, mirhás alappal. 
Tömör, de mégis könnyed, és hófehéren áttetsző parfüm, keleties vonásokkal (nem a fűszeressége, hanem a virágossága folytán).
Tartóssága, és hatósugara közepes, épp ezért hétköznapi komfortossághoz, illetve alkalmi illatként is el tudom képzelni.

Az "ideális esküvői illatok" listám első 5 helyezettjében mindenképp benne van- maga Michel is esküvő utáni afrodiziákumként ajánlja ezt a klasszikus szépséget.
(érdekesség, hogy az esküvőkön előszeretettel használt gardénia, az örömön túl, a titkos viszony/szerelem jelképe)

Illatjegyei

• klementin, lonc, osmanthus, sárgabarack, bergamott
• gardénia, frézia, jázmin, rózsa, vízililiom
• szantál, fahéj, vanília, neroli, mirha

(a fotón fehér gardéniából, és halvány rózsaszín rózsából készült csokor látható)

https://www.facebook.com/illatpiramis

Mer & Mistral (L'Occitane en Provence) 2014

fotó: pinterest

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: fás-aromás

alkotó: Karine Dubreuil

A L'Occitane-t 1976-ban, az ökológiai tanulmányait félbehagyó, 
23 éves Olivier Baussan alapította, Provence-ban. 
Neve a régi "Occitanie" szóból ered, mely a Dél-Franciország határaitól keletre és nyugatra fekvő területeket jelölte. 
Olivier  a kezdéskor lepárlókészüléket vásárolt, vadrozmaringot és levendulát szedett, majd tiszta olajesszenciát készített belőlük, melyet provence-i piacokon kezdett árusítani. 
Jelszava az lett, hogy "Minden a természetből ered, mi magunk semmit sem alkotunk.", amennyire lehetett igyekezett megőrizni a felhasznált anyagok természetességét. 
1982-ben kapcsolatba lépett az afrikai Burkina Faso nőszövetkezeteivel, a termékeikhez használt shea vaj betakarítását illetően. Az Afrika aranyának is nevezett shea vaj, az afrikai hagyományok szerint  szent shea fa termése, amelynek betakarítását kizárólag asszonyok végezhetik. Itt már körvonalazódott (ami később alapítványában már tisztán látszik), hogy szívügye az afrikai nők támogatása.

2006-ban a cég alapításának 30.évforduláján létrehozta a L'Occitane Alapítványt, amelynek két fő célja van

• Segíti a látássérülteket- tréningekkel, foglalkoztatási támogatással, munkahelyi beilleszkedésüket igyekeznek elősegíteni. 1997-től először a samponjaikat, Braille írással látták el.
• Támogatja a nők gazdasági egyenjogúságát- Afrikában oktatási/ művelődési központokat hoztak létre, és támogatnak folyamatosan, amelyekben pl. 2011-ben több mint 1500 afrikai nő tanult meg írni, olvasni.

A 2015-ös FiFi díj egyik győztesét (legjobb férfi illat közönségdíja), a Mer et Mistral nevű uniszex illatot, a ház egyik saját "orr"-a, a parfümgyártás szívében, Grasse-ban született Karine Dubreuil készítette, aki 2002 óta főként nekik dolgozik. Eddigi alkotásai között szerepel például a Gucci Envy me, Gucci pour Homme II., Guerlain Aqua Allegoria Pivoine Magnifica, Lanvin Eclat d'Arpege, Yves Saint Laurent Vice Versa, sok-sok L'Occitane illat, többek között az új, egyenüveggel ellátott Grasse-i kollekció (La Collection de Grasse) darabjai- amelybe a Mer et Mistral is tartozik, és olyan régebbi hírességek, mint az Eau des Baux, Eau des Cade, L'Eau des 4 Reines. Munkásságának igen széles a palettája, a hajnali harmat felszálló párájától, az masszív ónos esőig minden van itt kérem.

A Mer et Mistral nyitánya friss, cologne jellegű férfias citrus, ami inkább édes mandarin, valamiféle sós akkordokkal keverve, melyben szinte azonnal megjelenik az erőteljes ciprus, a fenyő, és nagyon halványan, csak a háttérben a rozmaring, amely harsányan aquás alapon nyugszik. Az édeskés citrus igen gyorsan eltűnik, és érkezik a cédrus, ez karakteresen férfias jelleget ad. Ámbra, valamint pézsma van az alapban, de nem lesz tőlük soha puha, meleg, és simuló. A teljes leszáradáskor felerősödik a cédrus, aquás alapon. A vége elég szintetikusra sikeredett, egy Fifi díjastól kicsit többet vártam (de ahogy szokták mondani, a felhozatalt nézve/ismerve a "zsűri", ebben az esetben a közönség nehéz helyzetben volt, és ennek most nem pozitív a csengése).  

Viszont ami mindenképp értékelendő, hogy annyira tökéletes az illat, és a név összhangja, hogy az már önmagában művészet. Maga a friss, fanyar, hűsítő sós tengeri szél. 
Ugyan mindkét nem számára készült, de a kesernyés, maszkulin, aromás akkordjai miatt inkább férfi illatként gondolok rá.
Én, aki utálom az aquás illatokat (tudom a besorolása szerint fás-aromás, de még ellátnám ezzel a plusz jelzővel), ezt meglepő módon, igen minimális fogcsikorgatással élveztem (bár nem viselném), viszont férfi bőrön úgy érzem tetszene (a mostanság divatos édes, nőies férfiparfümöknél ezerszer jobban).

Tartóssága 3-4 óra, hatósugara közepes, az eleje intenzív, de hamar bőrközelivé válik. 
A szintetikus végjátéktól eltekintve, jól összerakott, harmonikus illat, de túlárazottnak tartom, mint a L'Occitane valamennyi termékét (pedig a finom illatú kézkrémeikre mindig vágyom).

Illatjegyei

• citrom, mandarin
• ciprus, fenyő, rozmaring
• fehér ámbra, cédrus, pézsma 

https://www.facebook.com/illatpiramis

Rosewood (Banana Republic) 2006

forrás: parfums.cz

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Pascal Gaurin

Bizonytalan voltam abban, hogy legyen-e bejegyzés erről az illatról, mert többszöri használat után sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy szeretem-e?!
Elsőként említeném meg, hogy a csomagolása, és maga az üveg nagyon szép (sok niche ház tanulhatna letisztult eleganciájából), bár formabontó lapos, és széles (ufó)üvege nem könnyen kezelhető, a parfüm végét is művészet kivarázsolni belőle, igen fejlett szem-kéz koordinációt igényel. Ez a design egy alapvetően sportos ruházati cikkeket gyártó cégtől, maga az arisztokratikus tökéletesség. (nem sikerült kiderítenem, hogy ki a tervező, de majd kutatok még a témában)
A reklám már nem kap ilyen dicséretet, bár itt is szép a kivitelezés, viszont erotikus üzenetét nem igazán értem, erről az illatról sok minden eszembe jut, de a szex pont nem.

Pascal Gaurin neve teljesen ismeretlen volt számomra (miután megnéztem az illatait ezen már nem csodálkoztam, de addig igen). Ez a francia származású úriember készítette például a Made in Heaven (A Lab on Fire) nevű, igen megosztó alkotást, néhány férfi Avon illatot, Calvin Klein Eternity flankereket, Lagerfeld-nek a Liquid Karl-t, és a Givenchy Oblique Play-t (amikre mondjuk kíváncsi lennék), valamint két rettenet Harajuku babát. (Egyszóval egyik illatát sem ismerem, bár ha nagyon akarnám a Diesel Loverdose Tattoo-t tudnám tesztelni, de egyelőre úgy gondolom inkább nem akarom.)
Olvastam vele egy The New York Times interjút, amiben azt nyilatkozta, hogy egy parfüm elkészítése 3 hónaptól 7 évig terjedhet. Az illatait nézve, el nem tudom képzelni, hogy melyikkel lehetett olyan bensőséges a kapcsolata, hogy a mágikus hetesig bíbelődött vele?!

A Rosewood nagyon érdekes, mert a felsorolt összetevői közül egyértelműen csak az ámbrára, és a vaníliára bólintok rá. Nyitányában lenne elvileg a bergamott, de nem érzem, teát sem (hacsak nem valami különleges csontszáraz teafűre gondoltak, amihez víz még csak véletlenül sem ért, úgy már stimmel).
Nekem ez ámbra, és vanília alap (az is a szárazabb, leheletnyit füstösebb, minőségi fajtából), fás jegyekkel, de nem rózsafával (bár lehet, hogy az is van benne), hanem szantállal.
És itt jön az én ambivalens kapcsolatom vele, mert amíg az elején simuló ez a fás, szantálos akkord, később néha karcos lesz, mint mikor az addig sima fából szálkák kezdenek bökdösni.
A teljes leszáradásakor púderes jellegű lesz, valamelyik édes, enyhén krémes rózsa illatával, és erősen fás (még mindig kicsit karcos), balzsamosan ámbrás melegséggel (egy-egy villanásra szintén jó minőségű, földes pacsulit is érzek, de ez soha nem domináns). Ez a fajta púderesség sem mindig tetszik, bár ma például jól esett. És ami még furcsaság, hogy a legvégén lép be egy olyan kesernyés, fanyar akkord, amit az elején a bergamottól vártam.
Az ámbrát (tévesen) szokták borostyánként fordítani, ebben az esetben ez illene ide, ha színben kellene megfogalmaznom a hangulatát, borostyánszínű lenne.
Azt kell mondjam, hogy nagyon szépen, váratlan fordulatokat hozó, izgalmasan komponált illat, ami a külcsín, és beltartalom alapján szinte bármelyik niche ház polcán megállná a helyét (és vannak olyan niche illatok, amiket minden erőlködés nélkül leköröz).
Szerintem uniszex, férfiakon is maximálisan el tudom képzelni. (sőt...)
Hatósugara és tartóssága kiváló (ára még inkább).
(a mostanában igen merész, és enyhén szólva provokatív Tom Ford reklámokon edződött szememnek lassan ez a plakát is tetszik :-) )

Illatjegyei:

• bergamott
• tea
• ámbra, vanília

https://www.facebook.com/illatpiramis

Tardes (Carner Barcelona) 2010

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: virágos-fás-pézsma

alkotó: Daniela Andrier

Sara Carner

A spanyol céget Sara Carner alapította 2009-ben. Két illattal rukkolt elő egy évvel később (addig fogalmam sincs mit csinált), egyik a Tardes, másik a D600 volt.

Üvegük majdnem csodás, tetszik a minimalista szemlélet, viszont túl nagy, soha nem tudom kényelmesen megfogni a kocka alakú üveget (nem mintha sokat fogdosnám), de látványnak kellemesen elegáns, ez kétségtelen.
Sara azzal a céllal indult neki a parfümbiznisznek, hogy majd jól megfogja Barcelona lényegét, és üvegbe önti ennek a különc módon modern városnak a hangulatát, amire annyira rányomja a zseniális Gaudi a bélyegét, hogy ettől azt hiszem elvonatkoztatni nem lehet. (egyszóval, aki ezt a hangulatot vissza akarja adni, annak alaposan fel kell kötnie a nadrágját)

Daniela Andrier számomra igen megosztó munkásságú. Nem igazán értem, hogy akinél a mérleg egyik serpenyőjében a régi női Gucci EDP, a Kenzo Le Monde est Beau, és a Prada Infision d'Iris van, ott hogy kerül a mérleg másik felébe a Prada Candy?! (és persze annak utána következő pont 4653 darab flankere). A tavalyi évben a Bvlgari-nak készített egy puccos sorozatot (Amarena, Ashlemah, Calaluna, Opera Prima stb.), amik első ránézésre elég monotematikus illatoknak tűnnek (persze ettől lehetnek jók), na ott esetleg még elképzelhető valami szépítés a szakmai önéletrajzban.

Daniela Andrier

A Tardes (Délután), a leírás szerint tisztelgés a béke, és harmónia előtt, egy tiszta, derűs nyári délután illata (ez eddig nagyjából semmi, akár a standard szexi is lehetne). A búzamezős, langy napsütéses, mandulás, muskátlis, vadrózsás, dombos sétát már le sem írom, mert felesleges (a honlapon részletesen olvasható, festőien ki van fejtve).
Aki most úgy érzi haragszom, és gonoszkodom, az jól érzi.
Annyira szerettem volna egy jóféle izgalmas (Gaudi-s), vagy legalább valami metropoliszos lüktetésű illatot, de helyette egy édes, 1700-as évekbeli katalán süteményt kaptam, egye fene, mandulás lankákkal, és dombkákkal. (vagy legyen inkább mandulás macaron, mert igaz, hogy az francia, de legalább tudom miről beszélek)
A hagyományaim szerint most jönne az a rész, hogy (már amennyire tudom) boncolgatom az illatot, de nem igazán tudom.
Tonka, tonka, tonka, vaníliavirág, vaníliavirág, az elején egy villanásnyi jellegzetesen fanyarkás muskátli, pézsma, pézsma, tonka, tonka... majd a teljes leszáradásakor egy kis szilva frissít. Azon gondolkodtam, hogy vajon melyik összetevő kaparja a torkom, és rájöttem, hogy semmi, annyira édes, hogy az kapar.
(Daniela a következő évben, 2011-ben készítette a Prada Candy-t, amit szerintem a Tardes-en gyakorolt. Illetve maradt egy kis Tardes alap, azt felhígította egy pöttyet, majd cuki nyeles tejeslábasban megkaramellizálta, és kész. Akik most felszisszennek, azoktól elnézést kérek!)
Ősszel-télen egy fújással, komfortillatként (puha, meleg garbóval) édes, gourmand rajongóknak biztosan lélekmelegítő, ha így nézem akkor kategóriájában nem is annyira rossz (szóval értem én a népszerűségét, az édes anyatej biztonságára vágyó ID genetikailag kódolt reszketésű cukorvágyát, de niche parfümnek, ebben az árfekvésben szerintem kevés).
Hatósugara, és tartóssága több mint kiváló. Rendszertanilag a "női" besorolást kapta.
No nem baj, van pár illata a Carner Barcelona-nak, lehet még ebből jó viszony, optimista vagyok. :-)

Illatjegyei

• muskátli, rózsa, mandula, brazil rózsafa
• zeller, szilva, cédrus
• pézsma, tonka, vaníliavirág

https://www.facebook.com/illatpiramis

Al-Rehab 2.

Zayed sejk-mecset (Abu Dhabi- UAE)
(még több fotó ITT)

Al-Rehab 1.

Dalal: (uniszex) Nyitánya karamell, és meglepően szép narancs, ami sajnos nem sokáig marad. Meglehetősen édes illat, amit a Ginestet Botrytis-hez hasonlítanak, amiben van igazság, de a Botrytis azért lényegesen kifinomultabb, összetettebb illat. A kezdeti napfényes narancsvillanás után lineáris lesz, karamell és vanília, puha, lágy pézsmás, fás alapon. Tartóssága, és hatósugara jó. Uniszex, de szerintem inkább női.
Illatjegyei: narancs, vanília, karamell, szantál

Pearl: (női) Kellemes komfortillat, főként őszre-télre. Vaníliás, pézsmás karamell, virágokkal, melegítő ámbrás-fás alappal. Oud-ot nem érzek (illetve mintha a leszáradáskor valami halvány nyoma lenne). Nem kavart fel különösebben, de fagyos hétköznapokon szívesen viselném, főként a szép, simulóan fás akkordjai miatt. A Dalal-hoz hasonló, de annál lágyabb, selymesebb. 
Golyós 6 ml-s változatban nem kapható, csak ilyen a futurisztikus üvegben (ez a 15 ml-s változat, ami ennél nagyobb, az nem szíves üvegben található).
Tartóssága, és hatósugara közepes.
Illatjegyei: fehér virágok, fás jegyek, karamell, ámbra, szantál, rózsavíz, oud, vanília, pézsma

Balkis: (uniszex) Igazi orientális uniszex illat. Fűszeres, virágos, selymesen ámbrás jellegű, amiben az oud csak halványan, nagyon puhán, a háttérben épphogy felfedezhető. Melengető őszi-téli parfüm. A leszáradásakor édesedik (van egy olyan fázisa, amikor régi szagos radír illatára emlékeztetett), majd púderes akkordok jönnek, apró szappanmaradványokkal. (az én ízlésemnek elég szintetikus, de egyáltalán nem rossz komfortillat)
Tartóssága, és hatósugara jó.
Illatjegyei: virágos jegyek, púderes jegyek, oud 

Vanilla Musk: (uniszex) Nagyjából semmi. Pézsmás vanília, nem a legkidolgozottabb fajtából. Nagymamám olcsó vaníliáscukros süteményhintése. Hatósugara, tartóssága majdnem nulla. Nekem ez az értelmezési tartományomon kívül esik. Ennyi. Abszolút uniszex, sőt univerzális, csak ne ártson alapon mindegy kire/mire kenjük.
Illatjegyei: pézsma, vanília

Green Tea: (uniszex) Frissítő citrusok, és harsogóan életteli, zöld tealevelek némi fanyarsággal, mint mikor egy nedvtől vaskos levelet az ujjaim között elmorzsolok. Erősre főzött zöld tea (kicsit túláztatva), némi citrommal, és egy-két levél friss mentával (a teljes leszáradásakor édesedik, simulóra, bársonyosra puhul, leheletnyit bergamottos, Earl Grey-szerű lesz). Tartóssága közepes, hatósugara mérsékelt, hamar bőrközelivé válik. Nyugalmas, kiegyensúlyozott, érdekes, kifinomult... kitűnő tavaszi-nyári illat... a zen békéje, amit nagyon szerettem. Mintám van belőle, de fogok ilyet rendelni, mert egészen kiváló alkotás.
Illatjegyei: zöld tea, citrusok

Roses: Ez az egyetlen eddig próbált Al-Rehab olaj, amire azt mondom NE! (igen, így kiabálva) Közönséges, harsogó, élesen szúrós, rémségesen csúnya illat, ami pár száz forintos légfrissítőre emlékeztet (de még azok is jobbak, ezt pedig ott sem használnám). Rettenet, borzalom, aminek hatósugara, és tartóssága persze veri a radioaktivitást. Meg sem nézem, hogy melyik nemnek ajánlják, mert megtiltom, hogy használjátok (azt a 9 embert pedig, akik a Fragrantica-n az Annick Goutal Rose Absolue illatához hasonlították, ki kell nyomozni, és hermetikusan el kell zárni, mert bolondok).
Illatjegyei: rózsa, pézsma

Choco Musk: (uniszex) jöjjön akkor a sokak által szeretett csokis pézsma,
a Montale Chocolate Greedy testvére. Tejcsokoládénak írják, de nekem ez minőségi keserű csokoládé, forró, selymesen lágy, édes vaníliás tejjel nyakon öntve, bele egy csipetnyi fahéj, és kardamom, (néha krémes gardéniát is érzek) laza tejszínhab a tetejére... és egészségünkre.
Puha, édesen melengető őszi-téli illat, pézsmás-ámbrás-minimálisan fás alappal. Tartóssága, és hatósugara közepes, hamar bőrközelivé válik.
Illatjegyei: pézsma, tejcsokoládé, vanília, fahéj, rózsa, szantál, mirha, ámbra, fűszerek

Red Rose: (uniszex) Egy az egyben a régi pipacsos, Flower by Kenzo (annak tökéletes másolata). Citrusos (mandarin, bergamott), és erőteljesen rózsás nyitány, amely pézsmás púderillattá szelídül. Ambivalens számomra (mint a Kenzo is), bár egyre jobban kedvelem a mértékkel használt, simulóvá váló púderes komfortillatokat,  viszont nem jelenteném ki egyértelműen, hogy ezt szeretem (bár ahhoz képest, hogy régen máson sem bírtam elviselni, ma már megtűröm magamon, sőt néha kedvelem is). Uniszex, de szerintem női.
Illatjegyei: rózsa, vanília

Nebras: (uniszex) Utoljára hagytam azt az olajat, ami számomra leginkább képviseli az arab világ nőies illatvilágát. Az erősen virágos, szegfűs Boudoir (Vivienne Westwood) keleti változata. Annál simulóbb, és könnyebben emészthető, de még így sem egyszerű. Taif rózsa, jázmin, és megfejthetetlen keleti fűszerek, meleg, ámbrás (kissé fás) alapon. Őszi-téli hangulat (tavasszal nekem sok, és nehéz). Szépen komponált, minőségi alkotás, de erre fokozottan érvényes, hogy mindent csak bőrpróba után szabad vásárolni. A kolléganőmön álomszép, rajtam nem mindig (a taif rózsa többnyire nem szeret, és csúnyán savanykás lesz a bőrömön). Hatósugara, és tartóssága kiváló, mértékkel szabad használni. Férfi illatként nem tudom elképzelni.
Nekem ez Szaúd-Arábia női illata, míg a nyitó Saat Safa a férfi párja.
Illatjegyei: taif rózsa, citrusok, jázmin, oud, szantál, ámbra

Kreatív olvasóknak súgom, hogy saját készítésű rózsaolaj recepteket találhattok (angolul) ITT

https://www.facebook.com/illatpiramis

vidámság Jeddah-ban
(Szaúd-Arábia)