2014. augusztus 10., vasárnap

Olfactive Studio



Az Olfactive Studio illatai bevallom elsőre nem igazán keltették fel az érdeklődésem. Hihetetlenül elegáns, és letisztult üvegein mindig megakadt a szemem (bár apró kezemmel alig tudom megfogni az üveget, és ez mindig zavart :-) ), de soha nem néztem utána, egy-két illat kivételével soha nem próbáltam ki őket.
Egészen addig, amíg az illatok mögötti koncepció olyan erővel vágott fejbe, hogy most már magam sem értem, miért nem rajongtam eddig értük!

Kortárs fotóművészet, és az illatok művészetének ötvözete! Egy parfümőr, alkimista misztikumot sejtető vegykonyhája, és egy fotóművész sötétszobájának rejtélyes titkai. 

Két általam imádott terület összefonódása, és mögötte egy olyan különálló művészi fantázián szárnyaló, végül egységet alkotó csapatmunka, amely szívet melengető, lelket építő, szemet- orrot gyönyörködtető érzést nyújt.
Na ez már IGEN! 

fotó: Luc Laporte

A parfümházat 2011 szeptemberében, a francia származású CELINE
VERLEURE alapította Párizsban.

Olyan parfümökről álmodott, amely egy művészi képen rögzített pillanat idősíkjából indulva, előhozza a múlt tapasztalatait, és ezáltal kelt intuitív érzéseket, amelyek intenzív erővel hatnak mind a kép, mind az illat befogadójára.


1993-ban a Kenzo-nál kezdett dolgozni, az akkor 65 éves Pierre Broc, a Kenzo kreatív-, és vezérigazgatója mellett, akinek akkor már letisztult ízlése, és tapasztalata a niche parfümök világa felé vonzotta. 

Annak ellenére, hogy 27 évesen ő lett a Kenzo marketing igazgatója, Pierre hatására egyre inkább úgy gondolta, hogy a reklám csak árt a parfümök (parfümőrök) művészi törekvéseinek . A marketing céljából készült fotókat egyre inkább unalmasnak, elcsépeltnek találta, amely szinte minden esetben ugyanazt a pár témát érinti, ezáltal értéktelenné válik. Nem kell marketing a valódi sikerhez, csak tiszta, minőségi alapanyagok, szaktudás, amely ezeket összerakja, és egy elegáns, igényesen megformált üveg.

Olyan parfümőrök mellett kezdett forgolódni, mint Dominique Ropion (Kenzo Jungle L'Elephant - mely "szerelem volt első szippantásra"), Jean-Louis Sieuzac, Olivier Cresp (L'Eau par Kenzo).

Tanulmányait azután a párizsi Cinquieme Sens falai között mélyítette tovább.
Másik szenvedélye az illatok, és a finom borok mellett, az utazás. Megfordult például Japánban, Indiában, a Zöld-foki-szigeteken, Ázsiában, Izlandon, Brazíliában (2 évig Rio de Janeiro-ban lakott).
Ezen utazások inspiráló emlékei, természetesen megjelennek az illatokban is.

Egyéb érdekességek:


  • kedvenc parfümjei: Lumiere Blanche, Fille en Aiguilles (Serge Lutens), L'Heure Bleue (Guerlain)
  • kedvelt parfüm összetevője a szantál, és a kardamom
  • imádja a brazil zenét, főként Adriana Calcanhotto-t (akinek Perfil c. lemezét már magam is meghallgattam :-) )
  • ha választani lehetne, hogy melyik időszakban élne szívesen, akkor az 1920-as évek lenne az, amikor a nők kezdtek szabadok, és függetlenek lenni, és megengedhették maguknak azt, hogy választott munkájuk, hivatásuk legyen a legfőbb szenvedélyük
  • példaképe Charlotte Perriand, francia építész és tervező, aki szintén megjárta Japánt, és Brazíliát, majd ott megélt tapasztalatait remek bútorokban ötvözte, az egyszerűség, és kényelem jegyében (képek: ITT és ITT )
  • végül egy 15 perces interjú vele (youtube): ITT

FORRÁS



ILLATAI

Autoportrait (2011)

Still Life (2011)
Chambre Noire (2011)
Lumiere Blanche (2012)
Flash Back (2013)
Ombre Indigo (2014)