2013. június 27., csütörtök

Fleurs d'Oranger (Serge Lutens) 1995



illatcsalád: (fehér) virágos

alkotó: Christopher Sheldrake

Körülbelül egy éve, pár hozzám hasonló illatbolond jóvoltából, egy Blaha Lujza téri, mini "illatos találkozó" alkalmával ismertem meg Serge Lutens, és Christopher Sheldrake narancsvirágát. 
Emlékszem akkor magamra fújtam, és még otthon is elámultam mindent felülíró, átható, uralkodó erejétől.

Lehet abban valami, hogy a narancsvirág nyugtató hatású, mert a megfelelő mennyiségű fújásadagot eltalálva, valóban relaxációs hatással van rám. Fáradt, zűrös napok lezárásakor, általában a Lush tiszta narancsvirágát hívom segítségül a lazításhoz.


A Fleurs d'Oranger esetében- annak ellenére, hogy domináns benne a narancsvirág- a nyugtató hatás tekintetében, nem ennyire egyértelmű a helyzet.

Ambivalens számomra, amelynek fő oka a virágok összetétele, ami miatt egyszerre érzem a narancsvirágtól könnyednek, a tubarózsától és jázmintól viszont nehéznek.

Serge Lutens, szabad fordításban úgy jellemzi a parfümöt, hogy egyetlen fuvallat, melyben a keserű narancsfa virágának illata, és egy csipet cibet rezonál.


Erőteljes, kesernyés narancsvirággal indít, amely mellett nagyon domináns, a fehér virágok egyik fő uralkodónője, a tubarózsa.
Ez utóbbi, sok parfümben rám telepszik, és fojtó lesz számomra, itt azonban, a narancsvirág frissebbé, szellősebbé teszi, jelentősen megkönnyítve viselését.
Körülbelül 10-15 percig csak kettőjükről szól az illat, majd egyszer csak, ebben a kissé krémes jellegű egyvelegben, felbukkan a jázmin, amely különleges egzotikus édességével gazdagítja a szívillatot.
Ez a triumvirátus rendkívül kitartó, és erőteljes hatósugárral bír.
A különböző fórumokon említett, köménynek köszönhető "izzadt" jelleget én egyáltalán nem érzem (megjegyzem a többi hasonlóan jellemzett illatban sem).
A teljes leszáradáskor, kb. egy óra múlva, pár percre előbukkan a hibiszkusz, amely (sajnálatomra) hamarosan eltűnik, és a legvégén csak a narancsvirág simul intenzíven, krémesen, egy halovány, pézsmás alapba, tökéletes lecsengéssel, visszatérve a kezdeti akkordhoz, lezárva ezzel a gondolati ívet.


...tompa okkersárga, zöld és fehér...az a pillanat amikor az egyre erősödő napsütés, selymes porrá varázsolja a talaj legfelső rétegét, és a vaskos szirmú, viaszos fehér virágok körül, méhek százainak önfeledt zümmögése hallik. Az apró izmok összerándulnak, majd a hártyás szárnyak nagy lendülettel nekifeszülnek a sűrű, fülledt légnek. A virágportól súlyos test nehézkesen emelkedik, hogy a gondoskodó ösztön sürgető akarata, ezredszer is hazavezesse...







illatjegyei:

narancsvirág, jázmin, indiai tubarózsa, citrusok, hibiszkusz, szerecsendió, fehér rózsa, kömény, ambrette (Abelmoschus moschatus)




2013. június 15., szombat

Christopher Sheldrake


"Az a pillanat inspirál, amikor valaki belélegzi az általam készített illatot, behunyja a szemét, és boldogan mosolyog."


Aki egyszer megismeri Christopher Sheldrake műveit, az nehezen szabadul elegáns, kifinomult illatvilágától. 
Én akkor figyeltem fel rá, amikor Serge Lutens parfümjeit kezdtem tanulmányozni. Szinte nincs is olyan illata, amit ne tartanék mesterműnek. Mindig érdekelt, hogy az általam csodált embereket, mely dolgok motiválnak, milyen az ízlésük, a hétköznapi életük.
Tehát nézzük kicsit, ki is ő valójában?!...

Sheldrake és Jacques Polge
A matematikáért, fizikáért és művészetekért rajongó fiú, eredetileg építészetet szeretett volna tanulni. 
Édesapja viszont úgy gondolta, hogy az egyetemi tanulmányok előtt, nem árt legalább egy európai nyelv ismeretét elmélyíteni, valamint szerezni egy kis munkatapasztalatot.

Ezért az ifjú Christopher, a francia Grasse-ba utazott (az eredeti terv szerint 3 hónapra), hogy egy idős parfümőr mellett nyelvet tanuljon. Ő angolra tanította, a parfümőr pedig franciára, és érdekességképp belekóstolt a parfümkészítés rejtelmeibe.

Végül három évig maradt parfümmestere mellett, és közben az építészeti tanulmányok  tervei, lassan a homályba vesztek.



2005-től a Chanel Kutatás és Fejlesztési Igazgatóságának vezetője, ahol a parfümök komponálásán túl, gyakorlatilag minőségellenőri tevékenységet folytat. Sokat utazik, ahol csak tudja, személyesen ellenőrzi az alapanyagok termelését, feldolgozását.
Valamennyi Chanel illatát, Jacques Polge-zsal együttműködve készítette.

Legkedvesebb illatai, alapanyagai és egyéb érdekességek: 


Chanel No.22 - "fantasztikusan elegáns, nőies illat"
Coco Noir - "puha és érzéki"
Chanel No.5 Eau Premiere - "a jelenlegi piac legnőiesebb illata"
Mitsouko (Guerlain) - "csodálatos, klasszikus chypre, amit magam is szoktam viselni"
Amor Amor (Cacharel) - "van valami az összhatásában, ami miatt imádom"
Old Spice (1937) - "nagyszerű szegfű illat"

Elmondása szerint a Chanel azért frissítette, modernizálta néhány régi illatát (No.5, No.19, Cristalle), azon túl, hogy a fiatalabb generációkat is szeretnék megnyerni, mert az ázsiai piac felé kívánnak terjeszkedni, ahol nem szeretik a száraz, animális, karcos, nehéz, "old school" illatokat.

Kedveli a pézsmát a parfümalapokban, amelynek megnyugtató, puha hatását 

lélektani szempontból is fontosnak tartja, a mai rohanó világunkban.
(Ezen kívül sok szantált, ámbrát és jázmint használ, mert ezek Serge Lutens kedvelt komponensei.)

Sheldrake és Serge Lutens több mint két évtizedes, harmonikus  együttműködése  rendkívül érdekes, mert két teljesen ellentétes ember párosáról van szó. 
Sheldrake egy egyszerű, családcentrikus férfi, aki imádja a jó ételeket, borokat, a tágas, napsütéses, világos tereket. 
Lutens a sötét, félhomályos szobákban érzi jól magát, ahol borongós, fekete magányba vonultan éli, pazar környezetben, szinte aszkétikus életét.

Absinthe, a "Zöld Tündér"
A legnagyobb kihívás és élmény, a Douce Amere megalkotása volt számára, mert Lutens olyan illatot szeretett volna, amely édesen keserű illatával, visszarepít a 20-as évek, abszinttól részeg világába. Hogy ihletet kapjon, maga is (a kelleténél gyakrabban) kóstolgatta a kockacukorra ültetett "zöld tündér"-t. :-)
Nem csak az ízt, hanem a részeg függőségben vergődő, beteg idegek játékát is meg akarta ragadni. (sajnos még nem ismerem ezt az illatot, ezért nem tudom, hogy sikerült-e neki?!)



ILLATAI:

Shiseido 
Feminite du Bois (1992) with Pierre Bourdon

Serge Lutens 
Bois de Violette (1992)
Bois et Fruits (1992)
Bois et Musc (1992)
Bois Oriental (1992)
Ambre Sultan (1993)
Un Bois Sepia (1994)
Fleurs d'Oranger (1995)
La Myrrhe (1995)
Encens et Lavande (1996)
Cuir Mauresque (1996)
Un Lys (1997)
Rahat Loukoum (1998)
Muscs Koublai Khan (1998)
Tubereuse Criminelle (1999)
A La Nuit (2000)
Arabie (2000)
Douce Amere (2000)
Sa Majeste La Rose (2000)
Santal Blanc (2001)
Santal de Mysore (2001)
Chergui (2001)
Datura Noir (2001)
Vetiver Oriental (2002)
Clair de Musc (2003)
Fumerie Turque (2003)
Un Bois Vanille (2003)
Daim Blond (2004)
Fleurs de Citronnier (2004)
Chene (2004)
Miel de Bois (2005)
Borneo 1834 (2005)
Cedre (2005)
Gris Clair (2006)
Chypre Rouge (2006)
Mandarine Mandarin (2006)
Sarrasins (2007)
Rousse (2007)
Louve (2007)
El Attarine (2008)
Nuit de Cellophane (2009)
Fille en Augielles (2009)
L'Eau Serge Lutens (2010)
Bas de Soie (2010)
Boxeuses (2010)
Vitriol d'Oeillet (2011)
Une Voix Noire (2012)
L'Eau Froide (2012)
Santal Majuscule (2012)
La Fille de Berlin (2013)

Chanel
28 La Pausa (2007)
31 rue Cambon (2007)
Bel Respiro (2007)
Coromandel (2007)
Eau de Cologne (2007)
Chanel No.18 (2007)
Sycomore (2008)
Coco Noir (2012)



Isabel Derroisne
Le Temps de Reines (1998)

Jesus del Pozo
Quasar (1994)

Rochas

Tocadilly (1997)

Space NK

Laughter (1999)
Woman (1999)
Man (2001)
Men Blue (2005)
Melodrama (2005)
Santalrosa (2008)
Tuberoli (2008)

Avon

Perceive (1999)