1270 (Frapin) 2010

fotó: Scent Vision

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: orientális-fűszeres

alkotó: Sidonie Lancesseur

Erről az illatról (még időszámításunk előtt) először Illatvadász oldalán olvastam, nem túl pozitív véleményt. Azután mikor betévedtem Zólyomi Zsolt boltjába, ezt a parfümöt ajánlotta nekem elsőre.... és már akkor tetszett, de hedonista évek következtek, és valahogy a háttérbe szorult... mostanáig.

Beatrice Cointreau

A Frapin cégről minimálisan annyit kell tudni, hogy 1270 óta konyakot készítenek, a francia Grande Champagne régióban, a fentebb látható "aprócska" kastélyban (Château de Fontpinot).

Jelenlegi tulajdonosai Genevieve Frapin, és férje Max Cointreau. Az illatokkal való vérfrissítés azonban lányuk, Beatrice Cointreau gondolata volt, aki azt ötletelte ki, hogy hívjanak meg híres parfümőröket a kastélyba, pár napig tartsák őket fejedelmien, akik ettől majd jól ihletet kapnak, és azután gyorsan (szépségesre tervezett) parfümös üvegekbe álmodják a jobbnál jobb illatokat.
Ezzel a jól kifundált pszichológiai manipulációs kooperációval, olyan neveket sikerült már behálózniuk, mint pl. (az általam imádott, kis kopasz) Bertrand Duchaufour, Jeanne-Marie Faugier, Anne-Sophie Behaghel, Amélie Bourgeois, és Sidonie Lancesseur.

Az ISIPCA-n végzett ügyes, okos Sidonie-ról szerintem külön posztot fogok írni (csak mert szép is, és megérdemli), első körben viszont annyit róla, hogy szereti a "piás" vállalkozásokat (Kilian Hennessy - by Kilian- számos illatát is ő tervezte), és rögtön a Frapin szerintem két leghíresebb parfümjét sikerült megalkotnia, az 1270-et, és a L'Humaniste nevű díjnyertes művet. Nevéhez fűződik még többek között a Lumiere Blanche (Olfactive Studio), valamint két szeretett Terry de Gunzburg, az Ombre Mercure, és a Parti Pris.

Na de akkor vissza magához a címadó parfümhöz. A már említett blogbejegyzés alapján, valami komolytalan, idétlenül nevetgélő lánykás illatot vártam... de szerencsére nem az!

Érdekes, ahogy időről-időre változik az ember ízlése, formálódnak, alakulnak belül a tapasztalatok, gondolatok, és minden életszakaszban más-más kap fontosságot.

Most ott tartok, amikor nem ébredek már világmegváltó tervekkel, nem akarok mindent, és mindenkit megérteni, nem keresem mindenben a mondanivalót... csak jó néha csöndes örömmel belesimulni, egy-egy észrevétlenül illanó reggelbe.

Ezt tudja a Frapin 1270. Azon túl, hogy remekül komponált illat, ez a művészete. Engedi megnyugodni az információval elárasztott (felborzolt) idegek játékát.

Durván faragott fapadon való hátradőlés, ahol megérint a természet lágy színekkel tarkított érdessége... mustos, nedvtől duzzadó, napfénytől töppedő mazsolák balzsamosan édes simulása, a barrikolt bor tölgyfa aromája, és mézes, likőrszerű aranycsordulás.

Nemes, és érett illat, amelynek tartóssága kiváló, hatósugara tökéletes, sosem tolakodó, finom, visszafogott, arisztokrata nedű. És ez kicsit sem kevés... sőt... pont elég.

Szerintem a fás, néha kissé fanyar jellege miatt férfiak is bátran viselhetik, úgy gondolom férfi bőrön ezek a tulajdonságai még erőteljesebben előjönnek, mint az én bőrömön.

Illatjegyei

• narancs, gyanta, kakaó, kávé, tonka, ananász, szilva
• lime virág, fűszerek, virágok, mogyoró, szárított gyümölcsök
• fás jegyek, guaiac fa, méz, vanília

   

Belong (Celine Dion) 2005

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Christophe Raynaud

Amikor indítottam ezt a blogot (többek között azzal a céllal, hogy majd a méltatlanul mellőzött vintage illatokat jó alaposan kielemzem, és próbálom népszerűsíteni), akkor nem gondoltam volna, hogy egy celeb illat is beteheti ide a lábát. De bizony betette... mégpedig mind a kettőt.
Miután közel 30 ml-t elfújtam belőle (aki parfüm mániás, az tudja ez mit jelent), és kellően lelazultam ahhoz, hogy miért ne írhatnék itt róla?!... hát jöjjön a drágám...

Celine Dion-ról most nem ejtenék sok szót, régen szerettem, ma már kevés bennem a vad romantika, ami hozzá szerintem elengedhetetlenül szükséges. Ez van. De mindegy is, mert hiába fut az egész projekt a neve alatt, ő a legkevésbé lényeges elem ebben a történetben.
Sokkal inkább fontos Christophe Raynaud, ez a jólfésült francia parfümőr, aki több olyan illatot is kreált, amit nagyon szeretek, vagy ha nem is annyira szeretek, de elismerek. 
Balenciaga: Eau de Cristobal; Carner Barcelona: D600; Guerlain: Love is all, My Insolence; Karl Lagerfeld: Karleidoscope, Yves Rocher: Ambre Noir

Mint már mostanában többször említettem, egyre jobban vonzódom az egyszerűséghez, a minimalista formákhoz, ami a hétköznapjaim komfortosságát adja (vagy inkább adná, ha nem lenne örökös káosz körülöttem).

A Belong ilyen. Egyszerű, puha, libbenő ölelés.
Az összetevőit nézve nem tudom eldönteni, hogy a piros bogyósokat, és a bergamottot hová rejtették, de különösebben nem is hiányolom őket.
Édeskésen indít, ebben akár még az ananász, és cseresznye édessége is benne lehet, de nem a gyümölcsösség domináns, hanem a pihe-puha gyapotvirág.
Lineáris, minimalista kompozíció, virágos felhangokkal, a bazsarózsa jellegzetes, szintén édeskés jellegével, némi szintetikus orchideával, és egy nagyon kellemes fás (pézsmás) leszáradással.
(A hinoki fa illatát ma reményeim szerint tesztelni fogom, és szerintem egy külön poszt keretében majd beszámolok róla, mert a hozzá fűződő szakrális tartalom miatt izgalmas számomra)
Hatósugara, és tartóssága közepes. Hétköznapi, otthonos, munkahelybarát komfortillat, aminek egyszerűségében a nagyszerűsége (csak, hogy egy sztár mellett, egy közhely is legyen ebben a posztban :-) )

fotó: Deb Schwedhelm

Illatjegyei

• ananász, cseresznye, bergamott, piros bogyós gyümölcsök
• orchidea, bazsarózsa (peónia), gyapotvirág
• hinoki fa, ciprus

https://www.facebook.com/illatpiramis