Édesapját nem ismerte, szinte gyermekkorú anyja korán elhagyta, gyakorlatilag rokonai nevelték.
Nagyon korán kellet elkezdenie dolgozni. 14 évesen egy fodrászüzlet alkalmazottja, és egyben tanulója lett, ahol hamarosan megcsillogtatta művészi hajlamait. Különböző sminkelési technikákkal kísérletezett- az üzlet vendégeit, barátait, sminkelte, fotózta.
1962-ben Párizsba költözött, azzal a szándékkal, hogy fotós lesz. Hamarosan a Vogue magazin fodrásza, sminkese, ékszerekkel kapcsolatos tanácsadója lett.
Fotói különleges hangulatot árasztanak, a technikailag tökéletes képeken visszaköszönő motívum a reménytelen szomorúság, melankólia és a dekadencia.
Az új make-up vonalának merész és formabontó színei zajos sikert arattak, a Vogue akkori főszerkesztője, Diana Vreeland lelkes rajongója volt a fiatal művésznek, azt mondta Serge Lutens létrehozta a smink forradalmát.
Elismertségét jól mutatja, hogy 1973-ban a Guggenheim Múzeumban (New York) önálló kiállítása nyílt, Sminkművészet ("Make-up Art") címmel, ahol fantáziadús fotósorozatát megcsodálhatta a közönség.
Elmondása szerint sajátos látásmódja kialakulásában nagy szerepe volt a festészetnek, főként Modigliani, Picasso, Renoir, Delauney és Van Dongen képeinek.
Egy 1973-as felvétel vele megtekinthető ITT
Az 1970-es évek közepén két kisfilmet rendezett, Les Stars (1974) és Suaire (1976) címmel, amiket bemutattak a Cannes-i Filmfesztiválon.
Erre az időszakra tehető két fontos utazása Marokkóba, illetve Japánba, amelyek nagy hatással voltak későbbi világlátására, művészetére, jövőjére.
1979-ben lett a Shiseido kreatív igazgatója. Itt is kidolgozott egy teljesen új smink vonalat, amelynek tervezését minden területen ő irányította, megálmodta a színeket, megtervezte a csomagolást, és részt vett a teljes reklámkampány elkészítésében, saját fotókkal történő kivitelezésében.
Első illata a Nombre Noir (1982), amit Maghreb- az arab világ "Nyugat"-ja, a marrakesh-i bazárok, és az Arab-sivatag felett elterülő végtelen éjszakai ég ihletett (az illat, a romantikus, orientális koncepció ellenére sem volt sikeres, hamar megszűnt).
Ezt követte a máig töretlen népszerűségnek örvendő Feminite du Bois orientális-fás illata, és elkezdődött egy évtizedekig tartó együttműködés Christopher Sheldrake-el, akivel számos parfümcsodát alkottak.
1990-ben csatlakozott a Les Salons du Palais Royal házhoz, amely 1992-től már az ő parfümjeit kezdi forgalmazni, majd 2000-ben elindította teljesen önálló, saját márkáját "Parfums-Beaute Serge Lutens" néven.
Négy egymást követő évben (2001-2004) FiFi díjat nyer.
Jelenleg (1974 óta) Marrakesh-ben (Marokkó) él, hihetetlenül pazar, sajátosan kifinomult ízlésről tanúskodó házában. Képek ITT és ITT
További érdekességek
- leggyakrabban viselt illata, a Serge Noire
(ezen kívül kevés parfümöt használ)
- több mint 20 éve dolgozik saját oud-os illatán
- nem hisz az illatok reformulálásában, úgy gondolja, hogy ha az IFRA
szabályai módosításra kényszerítenék valamelyik illatával kapcsolatban,
akkor inkább megszüntetné az adott parfümöt, mert az már úgysem lenne
soha olyan, mint régen. Nem tudná többé a sajátjának érezni.
- szereti az irodalmat, az olvasást, kedvenc könyvesboltja Párizsban van
(Librairie Galignani, 224 rue de Rivoli, 75001, Paris), ide minden alkalommal
betér, amikor a francia fővárosba látogat
- legkedvesebb írói: Jean Genet, Marcel Proust és Baudelaire
- naponta egyszer étkezik, viszont az ínycsiklandó marokkói édességek
gyakran elcsábítják
- többnyire fekete ruhát visel, amelynek nagyon személyes oka van-
édesanyja is ilyen színű ruhát viselt azon a pár fotón, amit látott róla
ILLATAI
Collection Beige (bézs cimke)
Ambre Sultan (2000)
A la Nuit (2000)
Sa Mejesté la Rose (2000)
Santal Blanc (2001)
Datura Noir (2001)
Chergui (2001)
Douce Amére (2002)
Fleurs d'Oranger (2003)
Clair de Musc (2003)
Un Bois Vanille (2003)
Fleurs de Citronnier (2004)
Miel de Bois (2005)
Gris Clair (2006)
Rousse (2007)
Five O'Clock au Gingembre (2008)
Nuit de Cellophane (2009)
Bas de Soie (2010)
Jeux de Peau (2011)
La Fille de Berlin (2013)
Collection Ephémere (szürke cimke)
Bois de Violette (1992)
Bois et Fruits (1992)
Un Bois Sepia (1994)
Santal de Mysore (1997)
Tubereuse Criminelle (1998)
Feminite du Bois (2009)
Collection Noire (fekete cimke)
Santal de Mysore (1991)
Bois et Musc (1992)
Bois Oriental (1992)
Rose de Nuit (1993)
Un Lys (1994)
Iris Silver Mist (1994)
La Myrrhe (1995)
Cuir Mauresque (1996)
Encens et Lavande (1996)
Muscs Koublai Khan (1998)
Rahat Loukoum (1998)
Fumerie Turque (2003)
Vetiver Oriental (2004)
Chene (2004)
Daim Blond (2004)
Borneo 1834 (2005)
Cedre (2005)
Chypre Rouge (2006)
Mandarine Mandarin (2006)
Sarrasins (2007)
Louve (2007)
Serge Noire (2008)
El Attarine (2008)
Fille en Aiguilles (2009)
Forreau Noir (2009)
Boxeuses (2010)
De Profundis (2011)
Vitriol d'Oeillet (2011)
Une Voix Noire (2012)
Santal Majuscule (2012)
Les Eaux
L'Eau (2009)
L'Eau Froide (2011)
Palais Royale Serge Lutens |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése