2012. december 3., hétfő

Green Tea Cherry Blossom (Elizabeth Arden) 2012


illatcsalád: virágos- fás

Elöljáróban csak annyit, hogy kevés
Arden parfümöt ismerek, és azokból keveset kedvelek. Ha tetszene is az alapötlet, az összetevők, mindig érzek benne egy (több?) szintetikus összetevőt, ami miatt hosszú távon nem tudom őket viselni.

Eddigi egyetlen kedvencem a 5th Avenue volt, tavaszi illataim egyike- most viszont egy szimat-túrán, cseresznyevirág vadászat közben felfedeztem a Green Tea Cherry Blossom friss, üde illatát.
Miért pont cseresznyevirág, télvíz idején? Egyrészt mert jó volt (ha csak gondolatban is) kicsit megidézni a még oly távoli, pezsgő tavaszt, másrészt pedig... na ezt hagyjuk még egyelőre.. ;-)

előbb nézzük milyen is a zöld teás cseresznyevirág...




Nyitánya tisztán a citrusokról szól, szinte látom a gyümölcsök csorduló- fröccsenő, savanyú levét.
Citrombomba a javából- elképzelem milyen frissítő lenne nyáron, a rekkenő hőségben.
Pár perc múlva édes felhangok ütik fel fejüket, és elkezdődik a nyugtató zöld tea, és édeskés cseresznyevirág kibontakozása. Ezzel elindulunk visszafelé az időben- tavasz lesz! 


A moccanó rügyek, a föld alól kibújó növények gyengéden zöldes keserűsége, a kibomló szirmok édes illatával keveredik a levegőben.

Bevallom összetevői alapján, komplexebb illatot vártam- ezzel szemben meglehetősen lineáris lecsengésű. Rajtam végig a könnyed, friss citrusok, a lágy zöld tea, a leheletnyit kesernyés petitgrain és a vidító cseresznyevirág dominál, teljes leszáradásakor a puha pézsma, majd egy-egy pillanatra (talán?) a fehér liliom és a peónia is felbukkan.

Tartóssága közepes (kb. 3 óra), hatósugara kezdetben nagyon jó, majd gyorsan halványul és válik bőrközeli illattá (az eredeti Francis Kurkdjian által tervezett Green Tea kicsit intenzívebb, tartósabb, édesebb változata)
Nem túl bonyolult alkotás, de talán nem is az a feladata, hogy mély gondolatokat ébresszen.
Nem akar más lenni, mint ami valójában- kellemes, könnyed, romantikusan bohó fuvallat, ami meglibbent egy áttetsző, rózsaszín muszlinfüggönyt egy májusi délután.

...fontos nap van, december 4.-e, Szent Borbála napja... lányok apró lábának dobogása hallik. Kivágódik a ház ajtaja, és a földig érő vastag, nehéz, téli szoknyák a kertbe szaladnak. Hárman vannak- a futástól lihegve megállnak a cseresznyefa kopár sziluettje előtt, forró leheletük ritmusosan, fehér bodorként száll a fa fagyos törzse felé. Fürkésző tekintettel nézik az ágakat, a választás terhe most döntő jelentőségű. Didergő testükön összébb húzzák a ruhát, az imént kortyolt forró, citromos tea melege, lassan a múlté. A legnagyobb tenyere, apja kését rejti. Kiválasztja az ágat, és egyetlen határozott mozdulattal levágja azt- kezét kevéske zöldes lé színezi halványan- apika azt mondta, ez a fa kiserkenő vére.
Mehetünk- mondja a lányoknak, akik csillogó szemmel nézik nővérük lázas ügyködését- tekintetük egymásra talál, majd hirtelen, vidám cinkossággal összekacagnak.
A szoba ablakában már ott vár a váza, a lány gondosan elhelyezi benne a csenevész vesszőt.
Feszültség vibrál a levegőben, ami még napokig kígyózik majd a szobában, miközben némán remélve vizsgálja az ágat... ha karácsonyig virágba borul, a jövő évben menyegzője lészen...





Illatjegyei:


FEJ: bergamott, citrom, tangerin, zöld tea, édes mandula, petitgrain

SZÍV: tea, cseresznyevirág, szilva, őszibarack, peónia
ALAP: pézsma, moha, háncs, heliotrop, fehér liliom





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése