A következő címkéjű bejegyzések mutatása: L'Artisan Parfumeur. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: L'Artisan Parfumeur. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 30., kedd

Patchouli Patch (L'Artisan) 2002

kép forrása: duftarchiv.de

illatcsalád: orientális

alkotó: Bertrand DuchaufourEvelyne Boulanger

A Patchouli Patch illatát jó pár éve, parfümmániám kezdetén ismertem meg, csak akkor még nem tudtam igazán értékelni a L'Artisan művészetét. Nagyjából minden illatukat erőtlennek, könnyen illanónak, alig érezhetőnek találtam, és érdekes, hogy azóta mennyit változott a szaglásom, ízlésem stb. Lényeg, hogy ma már ha létezne Top 5 listám a parfümházak terén, akkor egészen biztosan köztük lennének. Az, hogy (szinte) minden illatuk művészet nem kétséges, és elég széles a skála ahhoz, hogy mindenki találjon az ízlésének megfelelő parfümöt a repertoárjukban. Ma már azt is hiszem, hogy a L'Artisan illatokhoz olfaktorikus szempontból "fel kell nőni", meg kell érni, és ha kell többször visszatérni hozzájuk, mert úgy gondolom kellő kitartással egyszer csak megnyílik az ember elméje üzenetük felé.

A honlap szerint, szabad fordításban ez egy kifinomult pacsuli, amelynek viselete olyan, mint a bársony érintése.
Nyitánya álomszerűen mélyről jövő, természetes földes pacsuli, vagy inkább pár csepp pacsuli extraktum, sűrű, és sötéten babonázó, meleget árasztó elixír, amely pár pillanatig egyeduralkodó az illatpiramis csúcsán. Majd a király körbenéz, és megjelenik színe előtt a fűszerkömény (Carum carvi), amelynek egy aldehid, mégpedig a kuminaldehid adja sajátos aromáját, és karvon illóolaja lágyan fűszerezi a pacsuli illatát. Ezt a kezdeti szimfóniát a csillagánizs (Illicium verum) anetol nevű édeskés olaja teszi teljessé (a kínai konyha által oly kedvelt csillagánizsról sokan a mi karácsonyunkra gondolnak, mégpedig a mézeskalács fűszereire, de ebben a parfümben talán egy minimális félig tévelygő asszociációtól eltekintve nincs ilyen hangulat). A pacsuli, fűszerkömény, csillagánizs triumvirátusa mellett, mintha egy gondolatnyi mirhaszerű gyantás jegy is felütné a fejét, ami ha valójában talán nincs is ott, akkor is kellemes fantázia volt.
A pacsulit soha, semmi nem nyomja el a leszáradás során, mindvégig domináns, nyers földessége később enyhül, lágyul a pézsma puhasága, és az írisz leheletnyi púderessége miatt.
A szívillat lecsengése után jön számomra az agapé csúcspontja, amely nem más, mint Duchaufour mesteri keze, azzal a kissé száraz fás akkorddal, ami akár a védjegye is lehetne, és amin olyan gyönyörűen, megnyugtatóan ül az egész kompozíció (ez lesz később a különleges Havana Vanille, eredetileg Vanille Absolument szerintem legjellemzőbb tulajdonsága is.)
Egyszerűen pazar alkotás, amely körülbelül 1 óra után bőrközelivé válik, de tartóssága kiváló, a délelőtti fújást még este is éreztem. Gyakorlatilag minden évszakban tudnám viselni, bár a közelgő ősz talán a legjobban passzoló párja. Erősen addiktív, a minta elfogyasztása után egy hordónyi mennyiségre vágyom.

...vörös, és borostyán tüzesen izzó egyvelege, egy déli napsütésben megmerítkező marokkói ház puha kényelmet, enyhet adó félhomályos mélye, ahol a fa halkan reccsen a süppedő párnák alatt...






Illatjegyei

  • fűszerkömény, pacsuli, fehér pézsma, csillagánizs
  • írisz, pacsuli, osmanthus, fehér pézsma
  • szantál, vetiver, fehér cédrus


2012. december 8., szombat

Havana Vanille (L'Artisan Parfumeur) 2006

 


illatcsalád: orientális- vanília

alkotó: Bertrand Duchaufour 

(Amouage: Jubilation XXV for Men; Acqua di Parma: Cipresso di Toscana, Colonia Assoluta; Christian Lacroix: Bazar; Comme des Garcons: Avignon, Mint, Calamus, Harissa, Cinnamon, Peppermint, Rhubarb; Frapin: 1697; Givenchy: Amarige d'Amour, Lucky Charms; L'Artisan Parfumeur: Aedes de Venustas, Al Oudh, Dzongkha, Fleur di Liane, Mure et Musc Extrait de Parfum, Nuit de Tubereuse, Piment Brulant, Poivre Piquant, Safran Troublant, Seville a l'aube, Timbuktu, Traversee du Bosphore; Penhaligon's: Orange Blossom, Amaranthine, Sartorial; The Different Company: Aurore Nomade, Oud for love, Oud Shamash; Eau d'Italie: Sienne L'Hiver, Baume du Doge, Bois d'Ombrie, Eau d'Italie, Jardin du Poete, Paestum Rose)


Castillo del Morro
Kuba régi álmom!- él bennem egy apró képzelet-mozaikokból összetett elgondolás róla, ami miatt nagyon szerettem volna már megismerni a L'Artisan Havannába repítő, "utazó" illatát.

A két évszakos Kuba, nekem az ellentétek és izgalmak hazája- az állandó kellemes meleg, a félelmetes hurrikánok, a száraz és esős évszak ritmikája, a kalóztörténetek (1555-ben pont Havannát érte francia kalóztámadás- ami után a város védelmére felépítették a tömör és monumentális Castillo del Morro-t, ahol jó lenne egyszer sétálni, talpig Havana Vanille-ba burkolózva :-)), a kubai salsa pörgése, az imádott dohány illata- mind-mind hihetetlenül vonzóak számomra.

Gondolatban tehát, a megismerni vágyott illatok közé helyeztem a havannai vaníliát és egy időre bevallom teljesen megfeledkeztem róla. Aztán egyszer csak az óhaj önálló életre kelt, és egy aprócska, kedves ajándék formájában rám talált.

Bertrand Duchaufour
Bertrand Duchaufour francia parfümőr, nem tartozott az abszolút kedvenceim közé. Többnyire könnyed, mégis nehezen emészthető illataival a hétköznapjaimban soha nem találunk egymásra. Letisztult, egy-egy jegy köré komponált leheletfinom összjátékait a mindennapjaim realista világában nem tudom viselni.
Pedig a Havana Vanille is egy végletekig realista alkotás- semmi romantika, szemfényvesztés, hatásvadászat- csak Kuba lényege cukormáz nélkül. De akkor miért nem tudom a két realitást párosítani?!
Most hirtelen rájöttem, hogy miért! Hozzá nyugalom szükséges, tiszta agy, odafigyelés, ráhangolódás- amikor eljutok abba az állapotba, hogy képes vagyok átadni magam egy érzésnek és be tudom fogadni az általa megragadott, vagy inkább kiragadott komplex világrész üzenetét.

Duchaufour sokoldalú művész, fest, fotókat készít- úgy is mondhatnám, hogy pillanatképeket lop el a körülöttünk lévő világ forgatagából- úgy gondolom illataiban is ez a törekvése. Elmondása szerint a Dzongka a legkedvesebb alkotása, mert abból a buddhista világ nyugalma árad, bár nem erre a legbüszkébb (véleménye szerint eddigi legjobb parfümje a Sienne L'Hiver)

Az a szilárd meggyőződése, hogy a minőség és a kreatív elgondolás, megvalósítás fontosabb, mint a kereskedelmi siker, rendkívül szimpatikussá tette számomra.

Elveihez akkor is ragaszkodik ha a megvalósítás meglehetősen költséges- a Havana Vanille-ban például igazi
vaníliát használt (nem szintetikus összetevőt!).


Nos nézzük...



Első pillanatban azt hittem nagyon nem szeretem. Furcsa vanília!- hátterében éretlen termések vad, nyers kavalkádját érzem- annyira más, mint amit eddig ismertem. A tonka bab fanyaran bontakozik a szegfűszeg és vanília lágy illatával, majd a rum és bőr is megjelenik halványan, valamint a kissé ánizs illatú édesgyökér.
A dohány ebben a fázisban inkább a dohánylevél zöldes illatát jelenti rajtam. Csak egy férfin tudnám elképzelni ezt a nyitányt.
Pár perc múlva édesedik az összhatás, a vanília kezd felülkerekedni a tonka bab fanyarságán, majd felerősödik a száraz dohány illata, hogy kitartson a teljes leszáradásig. Innét már (ha nem is nagyon, de) szeretem (hiába, csak előbújik az édességre vágyó női lelkem :-))


Mi jut róla először eszembe? egy bőr szivartartó, vagy cigarettasodró, amiben kicsit nyirkos a finomra tört dohánylevél. Egy cserzett arcú férfi, aki ujjairól söpri le a dohány ottmaradó, finom porát. Tekintete az ingére téved, ott még a tegnap esti vita és a repülő vaníliás sütemény nyoma, amivel imádott asszonya célozta meg, miután éjfél után a rumtól imbolygó léptekkel hazatért...

Az ellentétek végig kattognak az agyamban- könnyed, mint egy karibi fuvallat- nehéz, mert nem adja magát egyszerűen; fanyar- majd édeskés; férfias- majd nőies; nedves- majd száraz dohány illata. MESTERI!

Tartóssága kb. 4-5 óra, hatósugara mérsékelt- pont ideális a nyugodt álmodozáshoz.

Művészetét értékelem, hétköznapi illatként viselni nem tudnám (talán csak ott, ahol illatvilágának hazája van- a Karib-tenger térségében). Férfin viszont a képzeletem szerint rendkívül vonzó lehet. Ha tehetitek mindenképp próbáljátok ki- nem fogjátok megbánni!... :-)



Illatjegyei

FEJ: szegfűszeg,
vanília, szárított gyümölcsök

SZÍV: nárcisz, tonka bab, édesgyökér, szalmagyopár
ALAP: rum, bőr, fás jegyek, pézsma, dohány, gyanták






2012. november 28., szerda

Passage d'Enfer (L'Artisan Parfumeur) 1999




illatcsalád: orientális- fás


alkotó: Olivia Giacobetti

(Diptyque: Ofresia, Philosykos; Lubin: Idole; Frederic Malle: En Passante; D'Orsay: Tilleul; Hermés: Hiris <3; Honore des Pres: Bonte's Bloom, Chaman's Party, Honore's Trip, I Love les Carottes, Love Coco, Nu Green, Sexy Angelic, Vamp á NY; Penhaligon's: Elixir; L'Artisan Parfumeur: L'Eau de L'Artisan, Premier Figuier, Thé pour un Été,  Drole de Rose, Passage d'Enfer, Dzing!, Tea for Two, Safran Troublant, Jour de Fete, Premier Figuier Extreme, Extrait de Songe,  L'été en Douche, Fou d'Absinthe, Mandarine Tout Simplement, Navegar)



Olivia Giacobetti határozottan a Top5 parfümőrjeim egyike.

Hiris

    Dzing!
          Tea for two
                Philosykos

mind ennek a francia származású, kivételes szépségű és tehetségű hölgynek a mesterremekei, aki édesapja Giacobetti papa (Francis Giacobetti) a híres francia fotóművész, és az Emmanuel 2. című film rendezőjének biztatására kezdett illatokkal foglalkozni.

Tanulmányait Robertet-nél folytatta, majd évekkel később megnyitotta önálló üzletét a festői szépségű olasz Ischia szigetén.
Passage d'Enfer
nyelvi játék?, enigma?, valóság?
Nem egyszerűen a pokolba vezető út, hanem szűk, sötét átjáró, hol a félelem kongó lépte jár a nyomodban, és egy párizsi utca egyszerű, hétköznapi, macskaköves valósága, ahol a L'Artisan székhelye található.
Melyik az igazság? Nem tudom!

Azt viszont igen, hogy remek alkotás. Tartóssága 4-5 óra, hatósugara gyakorlatilag nulla, de ezen nagylelkűen lendüljünk most túl (mielőtt felbosszantom magam :-)).


Ha egy mondattal kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy a
tömjén halvány simítása egy liliomokkal díszített mósuszágyon. Kissé fémes, fás, tömjénes, puha virágos illat. Inkább nőiesnek mondanám, mint uniszexnek.

Semmi sátáni hatás, csak finom áttetszőség, az álom gyöngyház fonala, ami már húz is a képzelet birodalmába... lehunyom a szemem...

... langyos, illatos tavasz van. Hirtelen ötlettől vezérelve befordulok egy hűvös, macskaköves utcába. Felpillantok- kopott ablak mögött liliom virít áttetsző üvegvázában. Elképzelem, ahogy tegnap kézbe adta a szerető kéz. A mosolyt az arcon, mikor reggel ébredés után szeme rögtön végigsiklott a törékeny virágon, és ettől eszébe jutott az előző napi meglepetés öröme.

... előttem a döccenő köveken egy komoly, gondolataiba merült fiatal pap siet könnyed léptekkel. Hollófekete reverendája hullámzik, nyomában a reggeli misén használt tömjén halvány illata száll. Kezében rózsafüzér, melynek fém keresztjén a nap fénye, finoman csillan.
...hová is indultam?! lepillantok a kezemben tartott könyvre- Goethe: Faust. 
megvan! a parkba...olvasni...


"...Színes képek közt kis világot,
sok tévedést, csepp igazságot:
s kész a legpompásabb ital,
melytől mindenki friss és fiatal.
Sereglik már az ifjúság virága
darabodhoz s kinyilatkoztatást vár,
bús táplálékot gyöngéd hajlamára
mindegyikük a művedben talál már.
Hol egyik, hol másik rendül bele,
s mind látják: szívük mivel van tele..."

(Goethe: Faust- Előjáték) 


Paris- Passage d'Enfer



Illatjegyei:


tömjén, fehér mósusz, fás jegyek, liliom











2012. november 25., vasárnap

Verte Violette (L'Artisan Parfumeur) 2001


illatcsalád: virágos

alkotó: Anne Flipo

(Alexander McQueen: My Queen; Barbara Bui: Le Parfum; Boucheron: Miss Boucheron; Chloe: Fleur de Narcisse; Donna Karan: Woman (2012); Armani: Acqua di Gioia; Isabel Derroisne: Le Secret de la Rose; Lalique: Tendre Kiss; Lancome: La Vie Est Belle; Lanvin: Jeanne Lanvin; Paco Rabanne: Lady Million; Rochas: Poup'ee; Sonia Rykiel Woman; YSL: La Nuit de l'Homme, Manifesto (2012); L'Artisan Parfumeur: Mimosa pour Moi, La Chasse aux Papillons, Ananas Fizz, Fleur d'Oranger, Fleur de Narcisse, Iris Pallida)

Ma hajnalban egy szokásos "alig aludtam" ébredés után valami simogató, halvány, megnyugtató illatra vágytam, ami nem zavarja túlzottan domináns jelenlétével a koránkelés miatt egyébként is zaklatott idegeim- sőt, inkább nyugtatóan hat rám.

Első gondolatom ez a mintácska volt, ami körülbelül 2 hónapja vár csendben, szerényen meghúzódva a sorára. Mit is várhatnék egy ibolyától, ha nem ezt a szelíd alázatot?! Most eljött az ideje.
Emlékeim szerint amikor először próbáltam nem tetszett. Azért, amiért a mesteri illatvilágú L'Artisan-ok nagy része nem tetszik. Tartósság és hatósugár! illetve ezek hiánya, ami nekem általában bosszúságot okoz, öröm helyett.


Na, de majd most! Nem lehet véletlen, hogy ennyire vágyom a társaságára!

Anne Flipo néha egészen jól bánik az ibolyával és az írisszel- a My Queen és a Rykiel Woman határozottan elnyerte tetszésem.


Lássuk...





Nyitánya egyértelműen az ibolyáról szól, kissé zöldes háttér előtt, földig érő tüllszoknyában billeg a kisasszony. Annak az úrihölgynek a magabiztossága sugárzik arcáról, aki számára nemesi származása szerény egyszerűséggel párosul. Természetes szépség, határozottan tetszetős. Az viszont nem, hogy kb. 2 perc múlva már halványul a kép. Az írisz is szépen bontakozna, ha lenne rá ideje... Hiába dörzsölöm a szemem, eltűnik a látomás...
Sebaj! Ismét kenek- kicsit többet- hátha ettől újra álmodozó hangulatba kerülök.
Mély szippantás, majd... ibolya, ibolya, ibolya, ibolya, írisz, zöld, írisz, ibolya, írisz, ibolyalevél ...hmmmmm de finom.... a párafüggöny észrevétlenül, némán ereszkedik szemem elé ....neee... eltűnt...
Fél óra múlva már csak egy púderes, lilásan édeskés, halványzöld emlék a bőrömön, amit szeretnék erőteljesebben érezni, de nem és nem... Egy óra múlva már sehol sincs (ha hosszas, kutató szimatolással pár mikront mégis találnék, az csak azért maradt, hogy engem bosszantson)
Sajnálom, hogy olyan hamar vége.
Pedig szeretném, mert nagyon puhán nőies, nagyon lila, nagyon finom krémes illat aminek művészetét kicsit tovább szeretném élvezni, mert valóban átad egy sajátos "mély erdőn, ibolyavirág" hangulatot. És ha behunyom a szemem, rövidlátásom szemüveg nélküli homályán át...

... már látom a sötét rengeteg ibolyaszőnyegén, csámpás szellőtáncot járó lepkeruhás tündért ...






Illatjegyei:  


ibolyalevél, ibolyavirág, írisz




 u.i.: csámpás a hatósugár és a tartósság miatt!...haragszom! (;-))


https://www.facebook.com/illatpiramis

2012. november 24., szombat

L'Artisan Parfumeur


A L'Artisan Parfumeur-t 1976-ban alapította Jean- Francois Laporte a francia fővárosban, Párizsban.
Laporte fő ihletői a 19. századi parfümmesterek voltak- lenyűgözte őt a rusztikus berendezésű boltokban található természetes alapanyagok ezerszínű és illatú választékának gondolata, azok hagyományos eljárásokkal történő feldolgozása.

A klasszikus értékekhez, minőséghez visszatérő  L'Artisan Parfumeur korszakalkotó lett az illatszergyártás történetében.

Luca Turin egy kortárs parfümszakértő azt mondja, hogy "A parfümök világának történetében a L'Artisan Parfumeur egy egész fejezetet érdemel."


Számos innovatív ötlet kitalálói. Parfümjei mellett potpourrikat, illatgyöngyöket, gyertyákat, ámbrát rejtő lakásillatosító gömböket (amber ball) árulnak, amelyek akár 2 évig is ontják finom illatukat.

Elsőként használták parfüm összetevőként a kávét a L'eau du Navigateur-ban.

Fontossá válnak számukra az emlékek, azok felidézése egy-egy alkotás által- ennek érdekében visszanyúlnak a gyökerekig, a tiszta, természetes illatig, amely által előkerül az átélt élmény. Egy-egy adott hangulatot próbálnak minél pontosabban, az illatok nyelvén megragadni.

(az alapító Laporte 1989-ben kiválik a vállalatból és új brand-et indít Maitre Parfumeur et Gantier néven.)





A L'Artisan Parfumeur alkotói:


Jean- Francois Laporte

Mure et Musc (1978)

L'eau d'Ambre (1978)
Tubereuse (1978)
Vanille (1978)







Jean- Claude Ellena 

L'eau d'Ambre Extreme (2001)

Bois Farine (2003)
L'eau du Navigateur
La Haie Fleurie







Bertrand Duchaufour

Méchant Loup (1997)

Patchouli Patch (2002)
Piment Brulant (2002)
Poivre Piquant (2002)
Timbuktu (2004)
Dzonghka (2006)
Havana Vanille (2006) 
Aedes de Venustas (2008)
Fleur de Liane (2008)
Al Oudh (2009)
Nuit de Tubéreuse (2010) 
Traversée du Bosphore (2010)
Mon Numero 1-10 (2011)
Seville a l'aube (2012)
Vanille Absolument

                                                  
Olivia Giacobetti 

L'eau de L'Artisan (1993)

Premier Figuier (1994) 
Thé pour un Été (1995) 
Drole de Rose (1996)
Navegar (1998) 
Passage d'Enfer (1999)
Dzing! (1999)
Tea for Two (2000)
Safran Troublant (2002)
Jour de Fete (2004)
Premier Figuier Extreme (2004) 
Extrait de Songe (2005) 
L'été en Douche (2005)
Fou d'Absinthe (2006)
Mandarine Tout Simplement (2006)



Anne Flipo

Mimosa pour Moi (1992)

La Chasse aux Papillons (1999)
La Chasse aux Pappillons Extreme (1999)
Verte Violette (2001)
Ananas Fizz (2004)
Fleur d'Oranger (2005)
Fleur de Narcisse (2005)
Iris Pallida 2007 ("The Harvests" collection)
Fleur d'Oranger 2007 ("The Harvests" collection)



Karine Vinchon

L'eau de Jatamansi (2007)

Coeur de Vétiver Sacre (2010)
Batucada (2011)








Michel Almairac

Voleur de Roses (1993)











Elisabeth Maier

Batucada (2011)












Celine Ellena


Cote d'Amour (2009)