"Azért kezdtem el parfümökkel foglalkozni, hogy ha valaki kinyitja egyik illatszeremet, máris maga elé képzelhesse valamennyi ruhámat. Ugyanígy minden egyes nő, akit felöltöztetek, felejthetetlen illatfelhőt hagy maga után."
 |
| a 7 éves Christian |
Már gyermekkorában rendkívül zárkózott volt, művészi hajlamai korán megmutatkoztak- főként a rajzolás és az építészet érdekelte.
A család 1910-ben Párizsba költözött, Christian itt kezdte meg tanulmányait a Lycée Gerson-ban.
Eleinte a Képzőművészeti Akadémiára szeretett volna járni, ám szülei diplomáciai pályára szánták.
1923-ban beíratkozott az École des Sciences Politique-ra, azzal a céllal, hogy így sok szabadideje lesz majd a művészetekre és társasági életre. Tékozló és kettős életet élt. Családja nem tudta, hogy inkább a művészeti tevékenység, a divat-, és művészvilág köti le szinte minden energiáját. 1926-ban, a diplomaosztás előtt, félbeszakította tanulmányait, otthagyta az iskolát.
 |
| Maison et Musée de Dior (Granville) |
A boldog műkereskedői létet, a gazdasági világválság kitörése számolta fel. Apja eladósodott, Christian-t pedig megtámadta a kor népbetegsége, a tuberkulózis.
1931-ben el kellett adniuk a galériát és családi házukat (amely ma múzeumként működik).
Családjuk gyakorlatilag széthullott. Anyja nem sokkal korábban meghalt, apja mániás depresszióban szenvedett, Raymond bátyja pedig épp az "őrültek házában" volt.
Vázlataira nem kisebb nevek figyeltek föl, mint például Nina Ricci, Molyneux, Schiaparelli, Coco Chanel, Balenciaga, Rose Valois.
1938-ban tervező asszisztens lesz Robert Piguet divatházánál.
A második világháborúban a francia hadseregben szolgált rövid ideig.
1940-ben a családi farmra, Provence-ba költözött, ahonnét 1941-ben tért vissza Párizsba, ahol a híres Lucien Lelong- házhoz szerződött, Pierre Balmain vezető tervező asszisztense lett.
1946-ban a "gyapjúkirály" Marcel Boussac egy kollekció megalkotását akarta rábízni, Dior csak úgy vállalta, ha saját neve alatt jelenik meg. Boussac 6 millió frankkal támogatta a vállalkozást, így 1946 decemberében megnyitotta saját divatházát Párizsban az Avenue Montaigne 30. szám alatt (főszabásza az akkor 20 éves Pierre Cardin lett)
 |
| New Look |
1947 február 12.-én volt első kollekciójának ("Ligne Corelle"= 'virágkehely'- a gyönyörű nő, egy kinyíló virágkehely) bemutatója, amire rengetegen voltak kíváncsiak- olyan sztárok voltak jelen, mint Vivien Leigh, Laurence Olivier, Rita Hayworth. A kollekció 90 darabját, hatalmas ováció fogadta, Carmel Snow- a Harper's Bazaar akkori főszerkesztőnője- így kiáltott fel: "Monsieur, de hát ez itt az új öltözködési stílus, a New Look..." (Dior "pártastílus"-ként is emlegette.)
Még aznap, szinte minden darabot elkapkodtak (például Soirée nevű ruháját Rita Haywotrh vásárolta meg).
A New Look visszatért a háború előtti, nőies divathoz (Chanel férfias, szögletes vonalaival ellentétben- halkan jegyzem meg, hogy ki nem állhatták egymást :-)) Lekerekített, keskeny vállak, a kebel hangsúlyozása, karcsú derék, hátul ú.n. Dior- hasítékkal ellátott harangszoknya jellemezte.
Ugyanekkor jelent meg első parfümje is, a Miss Dior (ami testvére, Catherine után kapta nevét). A híres 1947-es kollekció valamennyi darabját, illetve divatházának minden helyiségét bepermetezte a parfümmel, hogy a látványhoz illat is társuljon.
Kedvenc anyaga a taft és a muszlin volt.
Évente újabb és újabb tematikus kollekcióval állt elő- így lett a 'H-vonal', 'A-vonal', 'Y-vonal'.
Ruhái megosztották a közvéleményt, a háború utáni ínséges időszakban egyesek istenítették, mások megbotránkoztak a pazarló ruhaköltemények láttán.
Dior ellentáborának azt válaszolta, hogy "mindig a minőséget, sohasem a mennyiséget részesítsük előnyben"
 |
| H-vonal, Y-vonal, A-vonal |
Az 50-es években már a sztárok szabászaként emlegetik. Olyan hírességek viselték ruháit, mint Ava Gardner, Edith Piaf, Myrna Loy, Evita Perón, Grace Kelly, Jackie Kennedy és az angol királyi család tagjai, Erzsébet és Margit.
Marlene Dietrich Rémület a színpadon és Az országút angyala c. filmjeiben szintén az ő jelmezei kaptak főszerepet.
 |
| Time (1955) és a Dior by Dior (első kiadása) |
Az 50-es évek közepétől kezd a visszavonuláson gondolkodni, 1955-ben felveszi asszisztensének a fiatal Yves Saint Lauren-t, aki halála után átveszi a cég művészeti vezetését (1961-ig)
Dior zárkózott, visszahúzódó, csöndes, kedves ember volt, aki kerülte a nyilvánosságot.
1950-ben Becsületrenddel tüntették ki.
1955-ben a Time magazintól megkapta az Év Embere címet.
Emlékiratai 1956-ban jelentek meg, Dior by Dior címmel.
1957 október 23.-án érte a halál (szívroham), az olaszországi Montecatini városában, ahol gyógyüdülésen tartózkodott.
Halálának körülményei rendkívül rejtélyesek, sok találgatás látott napvilágot. A Time nekrológja szerint egy kártyaparti izgalmai váltották ki a rohamot, azonban a korabeli pletykák azt suttogták, hogy egyszerre két fiatalemberrel folytatott heves intim együttléte okozta halálát (homoszexualitása köztudott volt)
A Dior cég jelenleg az LVMH (Louis Vuitton, Moet, Hennessy) vállalat része.
 |
| Miss Dior (grafika: Rene Gruau) |
Diorama (1949)
Eau Fraiche (1953)
Diorissimo (1956)
Diorella (1970)
Dior Dior (1976)
Dioressence (1979)
Poison (1985)
Dune (1991)
Dolce Vita (1994)
Tendre Poison (1994)
Eau de Dolce Vita (1997)
Hypnotic Poison (1998)
Lily (1999) <3
J'adore (1999)
Remember me (2000)
I love Dior (2002)
Forever and ever (2002, 2006)
Addict (2002)
Dior Me, Dior Me Not (2004)
Pure Poison (2004)
Dior Star (2005)
Miss Dior Cherie (2005)
Midnight Poison (2007)
 |
| Eau Sauvage (grafika: Rene Gruau) |
Fontosabb férfi illatai:
Eau Sauvage (1966)
Jules (1980)
Fahrenheit (1988)
Dune (1997)
Higher (2001)
Dior Homme (2005)
 |
| Dior Passage No.9 |
Dior Passage Collection (2007)
Dior Passage No.4
Dior Passage No.8
Dior Passage No.9
Cruise Collection
Escale a Portofino (2008)
Escale a Pondichery (2009)
Escale aux Marquises (2010)
Escale a Parati (2012)
Cologne Blance (2004)
Eau Noire (2004)
Ambre Nuit (2009)
Cologne Royal (2010)
Granville (2010)
Leather Oud (2010)
Milly-la-Foret (2010)
Mitzah (2010)
New Look 1947 (2010)
Vetiver (2010)
Patchouli Imperial (2011)
Dior Grand Bal (2012)
Oud Ispahan (2012)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése