Jicky (Guerlain) 1889

illatcsalád: orientális-fás

alkotó: Aimé Guerlain

üveg: Gabriel Guerlain

A vintage illatok iránti rajongásom köztudott, rengeteg régi illatot ismerek (sajnos még többet nem), mégis mikor megkaptam ennek a Guerlain parfümnek a mintáját (ami szerintem 90-es évekbeli lehet), akkor megremegett a lábam. Nahema, Vol de Nuit, Chamade, Apres l'Ondee mind-mind a rajongásom tárgya...de a Jicky, az valamiért külön fogalom a fejemben, talán a hozzá kapcsolódó romantikus szál miatt.
Történt ugyanis, hogy Aimé Guerlain felkerekedett, és elment Angliába világot látni (vagyis pontosabban tanulni), ahol megismerkedett egy Jicky nevű lánnyal, akibe azonnal beleszeretett. Egyesek szerint a szerelem viszonzatlan volt, más források azt mondják, hogy a lány is szerelmes volt, de egy biztos, mikor Aimé tanulmányai végeztével hazatért Franciaországba, a románcnak vége szakadt. A romantikus fiú soha nem feledte ifjúkori szerelmét, és három évtizeddel később megkomponálta a róla elnevezett parfümöt.
Több helyen olvastam, hogy az első illat, amelyben szintetikus összetevők is helyet kaptak, de ez nem teljesen igaz, mert az első, az 1882-es Fougere Royale Houbigant volt, viszont valóban azokban az években készült ő is, mikor a parfümgyártás első jelentősebb forradalma zajlott.
Megjelenése nagy megbotránkozást keltett, mivel felülírta az akkori íratlan szabályokat, miszerint a női illatoknak főként virágos alkotóelemekből kell állnia, erre jött a Jicky, a maga orientális, aromás, kissé maszkulin (bergamott, levendula) jegyeivel, és azt mondta, hogy ez az új női trend.
Nem csoda, hogy a korabeli, még kissé bátortalan hölgyek nehezen nyelték le ezt a békát, így a Jicky főként a férfiak illata lett, amit a világutazó dendik előszeretettel használtak (érdekesség, hogy napjainkban Sean Connery egyik kedvelt illata).
Ismeretében az illatcsaládba való besorolását kicsit módosítanám, szerintem nem annyira orientális, inkább az aromás-fás csoport tagja, amely majdnem klasszikus fougère parfüm, mivel megtalálható benne a tonkabab (kumarin), és a levendula is, csak nem az alap-, illetve a fejjegyben, hanem mindkettő a szívillatba csúsztatva, de ez már tényleg csak egy apró technikai kérdés.

Nyitánya egy pillanatra felvillanó fanyar bergamott, némi rozmaring, nyakon öntve fél dézsányi jóféle, szellős levendula olajjal, némi aldehides rezgéssel a tetején.
A tonkabab kumarinja hihetetlenül könnyed, nyoma sincs a Dreamer, vagy a Tardes nehézkes, tömör kumarin akkordjához, csak némi mélységet, testet ad a tüllszerű, áttetsző fejjegyeknek.
Az íriszes púderesség körülbelül a kumarinnal egy időben kezd kibontakozni, és mellette folyamatosan a levendula érezhető.
Az orris kissé földes, púderes jellege a továbbiakban sokáig igen meghatározó, az idő haladtával kissé poros jellegű lesz.
Bazsalikomot, és jázmint nem találtam benne, halvány bőrt, és fűszerességet igen, de tippelni sem tudnék, hogy milyen fűszerek találhatók benne.
A vanília a leszáradáskor felerősödik, és egy kényelmes, púderes, melegen ámbrás komfortillattá változtatja az aromás jegyeket.
Kíváncsi lennék régebbi verziójára, mert ebből már igencsak kispórolták a cibetet (bár az erősen cibetes parfümöket azért nehezen tudom viselni).
Tartóssága egészen jó, 3-4 órán át simán tartott a csuklómon, hatósugara közepes, körülbelül egy óra múlva bőrközeli illattá válik.
Jellegében a Pour un Homme de Caron levendulás illatára hasonlít, bár néhányan a Shalimart is említik vele kapcsolatban, de szerintem köze nincs egymáshoz a kettőnek, maximum a kissé poros, vaníliás jelleg mutathat némi átfedést.
Az "50 ml-t szívesen birtokolnék őszre, télre" kategóriába tartozó uniszex illat, amit bátran ajánlok mindkét nem számára.

https://www.facebook.com/illatpiramis

Illatjegyei

• rozmaring, bergamott, mandarin, citrom
• tonkabab, orris, levendula, bazsalikom, jázmin, pacsuli
• fűszerek, bőr, szantálfa, ámbra, benzoin, vanília, brazil rózsafa, pézsma

Chamade (Guerlain) 1969

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Jean-Paul Guerlain

üvegterv: Raymond Guerlain

Amit először is szeretnék elárulni, hogy a régi Guerlain illatok nagy rajongója vagyok, a Chamade időtlen idők óta a kívánságlistámon volt, míg pár napja nagy örömömre sikerült egy üveges változatra szert tennem. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanazt az érzést fogja megtestesíteni, mint a Mitsouko, vagyis az őszi városban, hanyagul nyakba tekert sállal barangoló, elmélkedő hangulatot, mikor semmi más nincs csak a házak homlokzata, a málló vakolat, ezer éves kilincsek, elzárt szökőkutak, rozsdás kerítések, hulló levelek, és én.

A Chamade a ház történetében egy új korszak kezdetének egyik illata. Miután a II. világháborúban a Guerlain gyárat bombatámadás érte, Jacques Guerlain visszavonult, és fiára Jean-Paul Guerlain-re bízta az irányítást, akinek első öt illata között szerepel a Chamade.

A név eredetére többféle magyarázat született, a hivatalos verzió szerint Napóleon seregei dobpergéssel üzentek egymásnak, a chamade egy sajátságos ritmus volt, a visszavonulás, és a feladás jele, amely úgy kapcsolódik az üveg fordított szíve által szimbolizált szerelemhez, hogy egy szerelmi történetben azt a pillanatot testesíti meg, amikor a szív megadja magát ennek az érzésnek, és gyors, erős dobogással adja hírül, hogy itt bizony felkavarodtak az érzelmek.
(a ritmussal, zenével több átfedés is felfedezhető, érdekesség, hogy egy francia orgonaregiszternek is ugyanez a neve, amely az orgona homlokzatán, vízszintesen áll, hangja trombitaszerű, és általában külön szólóműre készült.)
A névválasztásban szerepet játszhatott az is, hogy 1965-ben jelent meg Francoise Sagan novellája, Le Chamade címmel, amelyet 1968-ban megfilmesítettek Catherine Deneuve főszereplésével, aki Lucile szerepében döntéshelyzetbe kerül, hogy a biztonságos házasságát, vagy a koldusszegény, fiatal író kínálta felkavaró szerelmet válassza (a film magyarul Szívdobbanás címmel tekinthető meg).

A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után térjünk rá a parfümre. Nyitánya bitang erős, zöldes, kesernyés galbánum, amelynek feszes burkából olyan hirtelen, és lehengerlő erővel pattannak ki a virágok, mint az ezer színű tavaszi rügyfakadás.
Gyors, mesteri varázslat, mire feleszmélek már a titkok kertjének harmatosan roppanó zöld gyepén sétálok, ahol egyszerre borítanak el a jácint bódító illatú, vaskosan viaszos szirmai, a rózsa tüzessége, a jázmin édeskés, krémes keleti misztikuma, a gyöngyvirág szemlesütött, szerény szépsége (talán egy csepp neroli, ylang-ylang, valamint a cassia-feketeribizli levél fanyarsága), és az aldehid ködös fátyla, amely puhán beburkol mindent, mint a hajnali kert szelíd párája.
Mikor elcsitulnak a virágok, megjelenik a fűszeres szegfűszeg, amelyet tovább mélyít, és visz egyértelműen orientális irányba a benzoin, tolu balzsam, és peru balzsam triója, egy kis gyógyszeres jelleggel. Ekkor az egész kompozíció mögött már ott muzsikál a meleg ámbra, kissé füstös vanília, és szantál egyvelege, minimális vetiverrel kombinálva. Ami még érdekesség, hogy a szívillat krémes jázmin illata az alapillat jegyeinek stabilizálódása után ismét erőteljesen felüti a fejét, és egy roppant kényelmes, nőies, fehér virágos leszáradást biztosít úgy, hogy az akár kellemetlenné is válható karakteres galbánum feszes ritmusa gyakorlatilag egy percre sem csitul.
Majdnem hiánytalanul megjelenik benne a "Guerlinade", vagyis a Guerlain jellegzetes alapkeveréke, a bergamott, rózsa, jázmin, vanília, tonkabab egyvelege.
Teljes leszáradása krémes, fűszeres, fehér virágos, mérsékelten púderes aldehides felhő, amely álomszépen billeg a hűvös-kesernyés-fás-kemény háborús övezet, és a meleg-krémes-virágos-puha békés szerelmi történet mezsgyéjén.
Összességében azonban, nem titkoltan optimista üzenettel az utóbbi csoport jelzőit érzem dominánsnak, a végjátékot tekintve mindenképp. Hatósugara, és tartóssága kiváló, uniszex illatnak mondanám.
Egyértelműen mestermunka, mindvégig izgalmas leszáradással. Tisztelői közé tartozott/tartozik például Audrey Hepburn, Glenn Close, Grace hercegnő, Anne Hathaway, és Phyllis Diller.
Parfümrajongóknak minimum 5 ml kötelező darab.

https://www.facebook.com/illatpiramis

Illatjegyei

• aldehid, jázmin, jácint, bergamott, rózsa
• orgona, galbánum, jázmin, szegfűszeg, gyöngyvirág, rózsa
• tolu balzsam, peru balzsam, szantál, ámbra, benzoin, vetiver, vanília

Vol de Nuit (1933) Guerlain

illatcsalád: fás

alkotó: Jacques Guerlain

A Guerlain ház honlapja szerint az "Éjszakai repülés" Jacques barátja, Antoine de Saint-Exupéry azonos című regénye alapján kapta nevét, aki az Aéropostale nevű francia cég vezető pilótája volt, akik azt a feladatot látták el, hogy kontinensek közötti üzeneteket továbbítottak. Az illat egyrészt tisztelgés előtte, illetve koruk bátor, kalandra vágyó, nyitott szellemiségű asszonyai iránt, akik megőrizve nőiességüket nem féltek belépni a férfiak viszonylag zárt világába, és megtanultak akár még repülőgépet is vezetni, ami addig kizárólag az erősebb nem kiváltsága volt. Ilyen nő volt például a Jacques Guerlain által nagyra tartott Hélène Boucher párizsi építész, aki műrepülésben számos magassági, illetve sebességi világrekordot állított fel rövidke élete során, látványosan megelőzve a kor férfi pilótáit (26 évesen halt meg, szárnytörés miatti zuhanás következtében. Halálának körülményeiről számos mendemonda járta, a szándékos manipulációt sem zárták ki, amelynek többek között az volt a magyarázata, hogy elriasszák a nőket a férfiak veszélyes világától).
(Ez a történelmi időszak több illatban megjelenik, ide sorolható a Caron En Avion, és a Patou féle Normandie)

fotó: Christopher Strong (Katharine Hepburn, 1933)

A parfüm gyönyörű üvege propellert formáz.
Klasszikus chypre tölgymoha alappal, citrus fejjegyekkel, amely még a virágos-fás-orientális síkok mentén libikókázik. Egyszóval nem egyszerű alkotás, bár a leszáradása annyira harmonikusan békés, átgondolt, kidolgozott, hogy egy pillanatnyi egyensúlyvesztés sem lép fel egyik fázisában sem.

Nyitánya tiszta, szépséges narancsvirág, bergamott akkorddal keveredve, a narancs halványan édes, esti naplementét idéző utolsó, erőtlen felizzásával.
Pár másodperc múlva megjelenik a zöldes, fanyar galbánum gyantája, és a púderes írisz halványlila, aldehides felhője, amelynek a rózsa, és a jázmin kissé nehézkes aromája ad testet. Mint egy fenséges dzsinn, aki épp most szabadult ezer éve elfeledett mohos, sötétzöld porlepte palackjából, sejtelmesen gomolygó köd, amely lassan kezd alakot ölteni. A szívjegy virágos kavalkádja nem szedhető elemeire, kissé füstösen vaníliás rezgéssel olyan gyönyörű tüllfelhő, ami még vintage illatoknál is ritka. Azt hiszem ebben az éteri felhőben rejlik a név titka, amely mély, testetlen puhaságban való nyugalmas lebegés.
A teljes leszáradása szantálos, fűszeres, vaníliás tölgymoha ágy, az orris púderes, ibolyás, földesen íriszes játékával, amelyben inkább a fás jegyek dominálnak, de nem karcosan, hanem puha, lágy, pézsmás ölelésben.
Olyan mintha össze lenne gyúrva a Mitsouko zöld ciprusossága, a L'Heure Bleue fátyolos puhasága, és az Apres l'Ondee halvány lilasága.
Nopasho a fragrantica oldalán Mona Lisa mosolyához hasonlítja, és a párizsi Sacré Cœur-bazilika bámulatos monumentalitásához (rendkívül találó mindkettő).
Őszi-téli illat, amit férfiaknak is ajánlok tesztelésre. Hatósugara, és tartóssága közepes, viszonylag hamar bőrközelivé alakul.

Elképesztő kompozíció, ami megihlet, és táncolni, festeni, énekelni, verset írni, egyáltalán hedonistán mindent, mindenhol megélni támad kedved, amelytől napok óta le vagyok nyűgözve. Az a parfüm, amit hektoliteres kiszerelésben szeretnék rögtön de azonnal birtokolni.
A Guerlain ház, élén Thierry Wasser bármit csinál mostanság (és vannak stiklijei bőven) minden el van nézve a régi remekműveik miatt, és titkon remélem, hogy egyszer majd észbe kapnak, és a régi hagyományokhoz méltóan folytatják munkásságukat. 
Szóval éljen a Guerlain újra, ne csak túléljen, és persze legalább az emlékeinkben éljenek tovább az 1920-30-as évek hölgyei, akik úgy döntöttek meghódítanak minden "vasparipát".

Illatjegyei

• narancs, narancsvirág, galbánum, mandarin, bergamott, nárcisz, citrom
• aldehid, írisz, nárcisz, vanília, ibolya, indonéz szegfű, jázmin, rózsa
• fűszerek, szantál, pézsma, orris, tölgymoha

https://www.facebook.com/illatpiramis

Nahema (Guerlain) 1979

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Jean-Paul Guerlain

üveg: Robert Granai

Ha tavasz, akkor nálam rózsaillat. Ahhoz képest, hogy pár éve még nem szerettem, most feltűnően gyakran nyúlok utána, annyira, hogy a kedvenc rózsás illataimról bejegyzést készülök írni.
Guerlain Nahema-ja régi vágyam volt, de mivel nehéz vintage verzióhoz jutni, ezért évekig váratott magára, de ami az enyém megtalál, tehát most itt van egy negyed mintányi szépség. :-)

Az illat városi legendája egy két szálon futó történet, amelynek egyik szála Catherine Deneuve nevéhez fűződik, a másik Seherezádéhoz, és az Ezeregy éjszaka meséihez.
Jean-Paul Guerlain fejében akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy egy buja, orientális-virágos illatot szeretne készíteni, amikor megpillantotta a szépséges Catherine Deneuve színésznőt, a Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (Benjamin ou les mémoires d'un puceau) c. 1967-es, Michelle Deville rendezte filmben. A buja, és orientális jelzőkről máris jött az asszociáció Seherezádé meséire, így kerülhetett a képbe az ikerpár, Mahane és Nahema meséje, akik két ellentétes archeotípust személyesítenek meg, Mahane a szelíd, félénk, engedelmes "víz leánya", míg Nahema a csábító, féktelen, vad "tűz leánya".

Üvegével kapcsolatos érdekesség, hogy Granai ihletői a régi alkimista üvegek voltak.

Nagyon nehéz szétboncolni ezt az illatot, annyira komplex, egységes élményt nyújt.
Nyitánya fanyar bergamot, lédús őszibarack, és két szekérnyi bolgár rózsa. Nem a nyers, kissé szúrós bolgár rózsa, hanem nagyon krémes, zöldes, aldehidtől áttetsző, légies virág.
Ez a könnyed krémesség végig megmarad, soha nem lesz fojtóan tömény, bár az illat jellegét vaskosnak, mélynek, gazdagnak, és nagyon erőteljesnek mondanám.
A mindvégig uralkodó rózsa mellett nehezen érvényesül a többi virág, amit viszont egyértelműen érzek, az az ylang-ylang, jácint, és az orgona (legerősebben az ylang-ylangot), a többi a már említett komplexitás miatt számomra rejtve marad.
Teljes leszáradáskor az erősen virágos szívjegy fás alapra kerül, amelyben a szantál, és a lágy, selymes peru balzsam dominál, leheletnyi vaníliával.
Sötétvörös, földig érő, vaskos, nehéz bársonyköpeny... krémes, viaszos, parázsló, fűszeres rózsa.
Hatósugara és tartóssága elképesztő (a szigorúan csak egy fújás kategória).
Mestermunka a javából. Annak ellenére, hogy soha nem számított a Guerlain ház sikerillatának, piaci szempontból gyakorlatilag veszteségesnek számított, Jean-Paul Guerlain erre az illatára volt a legbüszkébb... abszolút méltán.
Alkotása során állítólag nagy hatással volt még rá Maurice Ravel Bolero-ja, amelynek makacs osztinátói valóságosan megtestesítik a parfümben folyton ismétlődő (szerintem el sem múló) rózsa motívumát.
Ha találkoztok vele semmiképp ne hagyjátok ki... szemeket becsukni, és jöhet a lehengerlő arab mesevilág... emlékezetes élmény lesz.

Sophie Gengembre Anderson
(1823-1903)
Seherezádé

Illatjegyei

• aldehid, zöld jegyek, őszibarack, bergamott, rózsa
• orgona, jázmin, jácint, ylang-ylang, gyöngyvirág, rózsa
• peru balzsam, szantál, vanília, vetiver, passiógyümölcs

https://www.facebook.com/illatpiramis

Shalimar Ode a la Vanille Sur la Route de Mexique (Guerlain) 2013

illatcsalád: orientális-vanília

alkotó: Thierry Wasser

Kisebb fáziskéséssel előkerült nálam az őszre szánt Guerlain mexikói Shalimar fújósom, amit egészen idáig csak egyetlen egyszer teszteltem, akkor tetszett, de valahogy sok volt, és utána elfelejtődött.
Arra már nem emlékszem, hogy miért vettem belőle (talán a tömjén-csokoládé páros lehetett az ok... na jó, inkább csak a tömjén), mert minden adott ahhoz, hogy ne szeressem. Thierry Wasser nem tartozik a kedvenceim közé, a százszor újragondolt flankerekről pedig meglehetősen vonalas nézeteim vannak, szóval többnyire ki sem próbálom őket, sőt tudomást sem veszek róluk.
Na de ha már megvan, és még valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag írni is szeretnék róla, akkor lássuk mit tud.

Édes, balzsamos nyitánnyal indít, amiben füstös vanília, és az opoponax lágy mirhás illata dominál. Az anyaillat tisztán, minden erőlködés nélkül felismerhető benne, illetve sokáig megtévesztésig hasonlít rá.
A leszáradásakor néha-néha előbukkan a(z) (ét)csokoládé száraz, kesernyés aromája, ami jóleső csavar az alapkoncepcióban, és az írisz épp imádott, púderes, puha illata.
Templomi tömjént vártam, persze nem azt kaptam, sőt semmiféle tömjént nem éreztem benne. A füstös akkord szerintem inkább a vanília érdeme.
Néha azt a nemszeretem érzést adta, mintha a füstölőházban pácolódtam volna néhány órán át, a kötözött sonkák társaságában. (ilyenkor határozottan hozta a gyermekkorom hideg téli estéinek, füstölt sonkás emlékvillanásait)
Aki szereti az anyaillatot, de nem szereti a leszáradásának "porosságát", annak jó alternatíva lehet.
Hatósugara és tartóssága kiváló. Kiemelendőnek tartom, hogy az üvege csodás, a Raymond Guerlain féle eredeti tervhez hasonló, annak minimalistább változata. Érdekesség, hogy 1925-ben a Shalimar üvegtervével Raymond megnyerte a párizsi Iparművészeti Kiállítás első díját. (Raymond Guerlain, Aimé Guerlain unokája volt)
Összességében nem rossz, de inkább megerősíti a flanker elméletem, miszerint a 99 százalékukkal kár volt bíbelődni.
Amit viszont egyértelműen megkívántam miatta, az egy jó azték kávé, ami mellé kuckózós illatnak egye fene, jöhet a mexikói Shalimar, mert nem mondom, hogy kihagyhatatlan élmény, de azért szerettem. :-)

Azték napkő

Illatjegyei:

karamell, csokoládé, tömjén, írisz, opoponax, vanília, tonka

https://www.facebook.com/illatpiramis

Apres l'Ondée (Guerlain) 1906

illatcsalád: orientális- virágos 

alkotó: Jacques Guerlain

Most, hogy végre eljött az általam annyira várt tavasz, üdvözletére öntöm magamra a lágy, virágos illatokat. Kiemelkedő gyönyörűség számomra mind között, a nemrég megismert 

Apres l'Ondée - "Zápor után"

Jacques Guerlain 1906-os alkotása Aimé újításainak alapján jött létre. A szintetikus anyagok (ibolya illatú ionol, szegfű illatú eugenol, ánizs-aldehid) mesteri használata észrevétlenül bújik meg a kész műben, és csak az élethű komponensek élvezetére kell koncentrálnunk.
Eredeti üvege virágkosárra hasonlít, dugója az egyik leggyakoribb vadvirágot, a lóhere virágát formálja.
(1950 óta a napóleoni méhecskés üvegben árulják.)

Jacques szellemiségére nagy hatással volt a századforduló legnagyobb művészi mozgalma, az impresszionizmus. A természet közeliség, a pasztell színek használata, a pillanat megragadására való törekvés, az impresszionista technikák (a plein air levegős szabadsága, a pointillizmus különálló színeinek egymás mellettisége, ami távolról hirtelen optikai egésszé varázsolódik) az a gondolat, hogy a levegő rezgése elmossa a körvonalakat, mind lenyűgözték az újra rendkívül nyitott, világutazó parfümőrt.
Az Apres l'Ondée által sikerült egy olyan illatot alkotnia, amelyben az impresszionizmus jellegzetességei megtalálhatóak.

Zseniális, hihetetlen alkotás, mert úgy alakul szinte percről percre, hogy ha nem vagyok eléggé résen, már el is illan az összes változó varázsával- mint maga az évszak, amelynek olyan pontosan visszaadja törékeny illatokkal teli, szellős, vizes, áttetsző, édes hangulatát.
Azt a pillanatot szeretné megragadni, amikor a zápor utáni rét ontja magából a virágok, zöld szárak, nedves föld, ázott fák ezernyi aromájú édes, fűszeres illatát, és a vízpára ködén át pasztell árnyalatúra válnak a rét szivárvány színei.

Nyitánya ánizs és mézes, enyhén kesernyés narancsvirág, amelynek hátterében pár másodperc múlva azonnal bontakozik a lila virágok áradata- ibolya, írisz, vaníliavirág. Az orris gyökér púderes, földes felhanggal erősíti a lila jegyeket- a mimóza és a jázmin tovább árnyalja az édes-virágos akkordokat.
Az ánizs-aldehid pedig eközben légies könnyedséggel, halványlila éteri ködként lebeg, mint az ázott rét vaskos párája.
A szegfű az alapillat megjelenése körül bújik elő (kb. fél óra múlva)- izgalmassá téve a pézsma és a vanília puha illatát.
A gyantás összetevők a teljes leszáradáskor ismét enyhén kesernyés, csípős árnyalatot adnak a zömmel édesen vaníliás, púderesen íriszes alapnak.
Hamar bőrbe simuló illat lesz, ami viszonylag tartósan, 4-5 órán át, közelről szimatolva jól érezhetően velünk marad.

... főként LILA köd, melyen átsejlenek a sárga, zöld, barna árnyalatai...

Földes írisz, édes vaníliavirág és egy magányos, gyűrött szirmú ibolya lassan halványra fakuló lilasága. 
Harsány zöld szár enyhén kesernyés nedve.
Sápadtan sárga bibe fűszeres édessége.
Rezgő, kristálytiszta vízcsepp, amely tétován kanyarogva gördül le a szirmokon, magával sodorva illatmolekulák millióit, visszaadva őket az anyaföldnek, hogy azután a napfény illatos párává szublimálja őket. 
Mi pedig mezítláb a nyirkos fűben, a hosszú, hideg tél utáni részegítő napsütésben bőrünkön, orrunkon szívhatjuk be a tavaszt, a zápor utáni életnedvek újjászülető örömét.

Illatjegyek:

FEJ: fekete ribizli levél (cassia), neroli, ánizs, bergamott, citrom

SZÍV: mimóza, szegfű, szantál, ibolya, orris, jázmin, vetiver, ylang-ylang, rózsa

ALAP: írisz, ámbra, pézsma, benzoin, vanília, vaníliavirág (heliotrope), styrax

https://www.facebook.com/illatpiramis

Claude Monet: A sárga írisz (1914-17)

Guerlain

" Mindig készítsetek jó árut. Soha ne adjatok le a minőségből, ragaszkodjatok az egyszerűséghez, s elveitek következetes alkalmazásához."

Pierre-Francois Pascal Guerlain

HONLAP

Pierre-Francois Pascal Guerlain

A céget 1828-ban alapította 
Pierre- Francois Pascal Guerlain. 

A fiatal és lelkes orvos-vegyész, üzletét a párizsi Rue de Rivolin nyitotta meg, ahol illatokon kívül gyógyszerkészítményeket és kozmetikumokat is árult.

Azzal vált nevezetessé, hogy 1830-tól kezdve minden illatát egy-egy ismert személyhez vagy eseményhez párosította. Így vásárlói nem csak az illat, hanem a hozzá kapcsolt külső, jellemvonások stb. alapján is tudtak választani. 

A francia előkelő-, és értelmiségi körökben egyre népszerűbb lett, Balzac állítólag egy eau de toilette-et rendelt magának, mielőtt a César Birotteau tündöklése és bukása c. könyvének írását elkezdte. 

A La Sylphide c. korabeli divatlap pedig illatosított különszámával népszerűsíti a Guerlain nevet.
1840-ben III. Napóleon azzal bízta meg Haussman bárót, hogy tervezze meg Párizs új arculatát (ekkor született meg széles sugárútjaival a mai francia főváros). Guerlain kiváló üzleti érzékkel gyors döntésre szánta magát, és egy rosszul kövezett utcában (Rue de la Paix 15.) új üzlethelyiséget vásárolt, amely az átalakítások után a város fényűző, luxuscikkeket árusító csomópontjává vált. 
Híre hamarosan egész Európába eljutott, európai királyi házak, többek között a francia udvar illatszerésze lett.

Eugenia és az Eau de Cologne Imperiale

1853-ban azt a megbízást kapta, hogy készítsen parfümöt Eugénia császárnőnek, III. Napóleon feleségének- az illat elkészül, és az  Eau de Cologne Imperiale nevet kapja (amelynek üvege méh motívummal, a császár emblémájával lett díszítve). 

Illatjegyei a 19.sz.-i divatnak megfelelően lettek összeállítva, amely a nehéz, erőteljes illatok helyett a könnyű, friss parfümöket részesítette előnyben.

Ezek után megkapta az "Ő Császári Felsége kinevezett parfümmestere" címet.



Az alapító mester 1864-ben bekövetkezett halála után fiatalabb fia Gabriel vette át az üzlet vezetését, idősebb fia Aimé pedig az illatok tervezését folytatta.

Aimé nevéhez fűződik a Jicky, amely azzal, hogy az elsők között tartalmazott szintetikus összetevőket (mesterségesen, szénából előállított fahéjas jellegű kumarin aromát, és szintetikus vaníliát, azaz vanillint) valamint gyógynövényeket (bazsalikom, levendula, rozmaring), mérföldkő a parfümök történelmében. Itt kezdték az illatpiramist tudatosan használni- a fej- és szívillatban található "hideg" jegyek ellensúlyozására "meleg" alapot teremtettek, így biztosítva a tökéletesen kiegyensúlyozott leszáradást. Ezeknek köszönhetően, máig az első modern parfümként emlegetik.

Illatainak alapja a "Guerlinade" lett, amely bergamott, jázmin, rózsa, vanília, tonkabab (mai napig) titkos arányú keveréke.

Távozása után tanítványa, és öccsének Gabriel-nek a fia Jacques Guerlain került a ház élére. A lelkes és elkötelezett ifjú beutazta a világot, hogy újabb és újabb nyersanyagokat találjon és vásároljon illataihoz. Keze alatt kezdett a cég jelentősen (külföldre is) terjeszkedni.
Ő alapította 1970-ben Versailles-ban, a világ első parfümiskoláját az ISIPCA-t (L'Institut Supérieur des Industries de Parfum, des Cosmétiques et des Aromes alimentaries- Parfümök, illatszerek és aromás élelmiszerek felsőfokú intézete) 

A II. világháborúban a Guerlain gyárat bombatámadás érte, a széfet amelyben a leírásokat őrizték szétrobbant, ám csodával határos módon a kéziratok nagy része megmaradt.

Miután 1955-ben Jacques megalkotta utolsó illatát (fia Jean-Paul segítségével), még abban az évben át is adta az akkor 18 éves fiúnak az irányítást.

Jean-Paul Guerlain kitűnő illatainak alkotása mellett, számos technikai, tudományos újdonságot vitt a gyártásba- pl. a gázkromatográfiás módszert az illatmolekulák elkülönítésére, vegyelemzésére.
1996-ban az LVMH megvásárolta a céget, Jean-Paul azonban 2002-ig továbbra is a ház "orra" maradt.

2008 májusától Thierry Wasser a Guerlain hivatalos parfümőre.

Aimé, Jacques és Jean-Paul

(Ez a Guerlain név nem tévesztendő össze egy másik szintén párizsi parfümkészítő nevével, Marcel Guerlain-ével, aki 1823-ban ugyanezzel a névvel indította vállalkozását, azonban később saját üzletét Societé des Parfumeurs Francais-ra keresztelte.)

az Eau de Cologne Impériale
(extra dry) férfi változata

Pierre- Francois Pascal Guerlain (1798-1864)

Eau de Miel (1828)
Esterhazy Mixtyre (1828)
Esprit de Fleurs (1828)
Esprit de Réséda (1828)
Essence Bouquet (1828)
Extract of Frangipani (1828)
Extract of Patchouli (1828)
Extract of Roses (1828)
Senteurs des Champs (1828)
Bouquet de Roi d'Anglettere (1828)
Eau de Judée (1830)
Eau de Cologne Impériale (1853)
L'Eau de Cologne Russe
Le Bouquet de Furstenburg (1863)
Bouquet de Napoleon (1863)
Bouquet de l'Impéreatrice (1863)
Voilá Pourquoi J'Aimais Rosine (1863)
Délice de Prince (1863)
Parfum de France (1863)

Eau de Cologne de Coq
(kakaskölni :-))

Aimé Guerlain (1834-1910)

Flor d'Aliza (1872)
Fleurs d'Italie (1884)
Skine (1885)
Excellence (1886)
Rococo á la Parisienne (1887)
Jicky (1889)
Excellence (1890)
Belle France (1892)
Eau de Cologne de Coq (1894)
Vere Novo (1895)
Le Jardin de Mon Cure (1895)
Geranium d'Espagne (1897)

Kadine

Jacques Guerlain (1874-1963)

Voila Pourquoi J'Aimais Rosine (1900) (with Aimé Guerlain)
Fleur Qui Meurt (1901)
Bon Vieux Temps (1901)
Violette Madame (1901)
Champs Elysees (1904, original version) !!!
Mouchoir de Monsieur (1904)
Avril en Fleurs (1905)
Muguet (1906)
Apres l'Ondée (1906)
Sillage (1907)
Chypre de Paris (1909)
Quand Vient L'Ete (1910)
Kadine (1911)
Pour Troubler (1911)
L'Heure Bleue (1912)
Jasmiralda (1917)
Pois de Senteur (1917)
Mitsouko (1919)

Liu

Eau de Fleurs de Cedrat (1920)
Guerlinade (1921)
Candide Effluve (1922)
Rue de la Paix (1922)
Bouquet de Faunes (1923)
Elixir (1923)
Shalimar (1925)
Djedi (1927)
Jasmin (1928)
Liu (1929)
Guerlarose (1930)
Guerlilas (1930)
Sous Le Vent (1933)
Vol de Nuit (1933)
Vega (1936)
Cachet Juane (1936)
Le Quai Aux Fleurs (1948)
Ode (1955) with Jean-Paul Guerlain

Chant d'Aromes

Jean-Paul Guerlain (1937- )

Vetiver (1959)
Faena (1961)
Chant d'Aromes (1962)
Habit Rouge (1965)
Chamade (1969)
Eau de Guerlain (1974)
Parure (1975)
Nahéma (1979)
Jardins de Bagatelle (1983)
Derby (1985)
Samsara (1989)
Héritage (1992)
Petit Guerlain (1994)
Champs-Elysees (1996)
Coriolan (1998)
Chamade pour Homme (1999)
Belle Epoque (1999)
Aqua Allegoria Pamplelune (1999)
Aqua Allegoria Herba Fresca (1999)

Parure

Aqua Allegoria Rosa Magnifica (1999)
Purple Fantasy (2000)
Terracotta Voile d'Ete (2000)
Mahora (2000)
Aqua Allegoria Lilia Bella (2001)
Aqua Allegoria Anisia Bella (2004)
Plus Que Jamais Guerlain (2005)
Aqua Allegoria Orange Magnifica (2005)
Aqua Allegoria Tutti Kiwi (2006)
Nuit d'Amour (2006)
Mayotte (2006)
Aqua Allegoria Angelique Lilas (2007)
Spiritueuse Double Vanille (2007)
Le Secrets de Sophie (2009)
Arséne Lupin Dandy (2010)
Arséne Lupin Voyou (2010)





A családtagokon kívül, számos neves "orr" készített parfümöt a Guerlain háznak: (a lista nem teljes!)

Francis Kurkdjian
- Rose Barbare (2005)
- Eau de Lit (2006)

Thierry Wasser
- Idylle (2009)
- Shalimar Initial (2011)
- La Petite Robe Noir (2012)
- Aqua Allegoria Bouquet de Mai (2012)
- Aqua Allegoria Nerolia Bianca (2013)
- Eau de Lingerie (2013)

Christophe Raynaud
- Love is All (2005)

Maurice Roucel
- L'Instant de Guerlain (2003)

Sylvaine Delacourte
- Insolence (with Maurice Roucel) (2006)
- L'Instant Magique (with Randa Hammami) (2007)
- Cruel Gardenia (with Randa Hammami) (2008)

Olivier Polge
- Cuir Beluga (2005)

Annick Menardo
- Bois d'Armenie (2006)

Sok-sok kép a ház történelméből ITT

https://www.facebook.com/illatpiramis