alkotó: Jean-Paul Guerlain
üvegterv: Raymond Guerlain
Amit először is szeretnék elárulni, hogy a régi Guerlain illatok nagy rajongója vagyok, a Chamade időtlen idők óta a kívánságlistámon volt, míg pár napja nagy örömömre sikerült egy üveges változatra szert tennem. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanazt az érzést fogja megtestesíteni, mint a Mitsouko, vagyis az őszi városban, hanyagul nyakba tekert sállal barangoló, elmélkedő hangulatot, mikor semmi más nincs csak a házak homlokzata, a málló vakolat, ezer éves kilincsek, elzárt szökőkutak, rozsdás kerítések, hulló levelek, és én.
A név eredetére többféle magyarázat született, a hivatalos verzió szerint Napóleon seregei dobpergéssel üzentek egymásnak, a chamade egy sajátságos ritmus volt, a visszavonulás, és a feladás jele, amely úgy kapcsolódik az üveg fordított szíve által szimbolizált szerelemhez, hogy egy szerelmi történetben azt a pillanatot testesíti meg, amikor a szív megadja magát ennek az érzésnek, és gyors, erős dobogással adja hírül, hogy itt bizony felkavarodtak az érzelmek.
(a ritmussal, zenével több átfedés is felfedezhető, érdekesség, hogy egy francia orgonaregiszternek is ugyanez a neve, amely az orgona homlokzatán, vízszintesen áll, hangja trombitaszerű, és általában külön szólóműre készült.)
A névválasztásban szerepet játszhatott az is, hogy 1965-ben jelent meg Francoise Sagan novellája, Le Chamade címmel, amelyet 1968-ban megfilmesítettek Catherine Deneuve főszereplésével, aki Lucile szerepében döntéshelyzetbe kerül, hogy a biztonságos házasságát, vagy a koldusszegény, fiatal író kínálta felkavaró szerelmet válassza (a film magyarul Szívdobbanás címmel tekinthető meg).
A kicsit hosszúra nyúlt bevezető után térjünk rá a parfümre. Nyitánya bitang erős, zöldes, kesernyés galbánum, amelynek feszes burkából olyan hirtelen, és lehengerlő erővel pattannak ki a virágok, mint az ezer színű tavaszi rügyfakadás.
Gyors, mesteri varázslat, mire feleszmélek már a titkok kertjének harmatosan roppanó zöld gyepén sétálok, ahol egyszerre borítanak el a jácint bódító illatú, vaskosan viaszos szirmai, a rózsa tüzessége, a jázmin édeskés, krémes keleti misztikuma, a gyöngyvirág szemlesütött, szerény szépsége (talán egy csepp neroli, ylang-ylang, valamint a cassia-feketeribizli levél fanyarsága), és az aldehid ködös fátyla, amely puhán beburkol mindent, mint a hajnali kert szelíd párája.
Mikor elcsitulnak a virágok, megjelenik a fűszeres szegfűszeg, amelyet tovább mélyít, és visz egyértelműen orientális irányba a benzoin, tolu balzsam, és peru balzsam triója, egy kis gyógyszeres jelleggel. Ekkor az egész kompozíció mögött már ott muzsikál a meleg ámbra, kissé füstös vanília, és szantál egyvelege, minimális vetiverrel kombinálva. Ami még érdekesség, hogy a szívillat krémes jázmin illata az alapillat jegyeinek stabilizálódása után ismét erőteljesen felüti a fejét, és egy roppant kényelmes, nőies, fehér virágos leszáradást biztosít úgy, hogy az akár kellemetlenné is válható karakteres galbánum feszes ritmusa gyakorlatilag egy percre sem csitul.
Majdnem hiánytalanul megjelenik benne a "Guerlinade", vagyis a Guerlain jellegzetes alapkeveréke, a bergamott, rózsa, jázmin, vanília, tonkabab egyvelege.
Teljes leszáradása krémes, fűszeres, fehér virágos, mérsékelten púderes aldehides felhő, amely álomszépen billeg a hűvös-kesernyés-fás-kemény háborús övezet, és a meleg-krémes-virágos-puha békés szerelmi történet mezsgyéjén.
Összességében azonban, nem titkoltan optimista üzenettel az utóbbi csoport jelzőit érzem dominánsnak, a végjátékot tekintve mindenképp. Hatósugara, és tartóssága kiváló, uniszex illatnak mondanám.
Egyértelműen mestermunka, mindvégig izgalmas leszáradással. Tisztelői közé tartozott/tartozik például Audrey Hepburn, Glenn Close, Grace hercegnő, Anne Hathaway, és Phyllis Diller.
Parfümrajongóknak minimum 5 ml kötelező darab.
Illatjegyei
- aldehid, jázmin, jácint, bergamott, rózsa
- orgona, galbánum, jázmin, szegfűszeg, gyöngyvirág, rózsa
- tolu balzsam, peru balzsam, szantál, ámbra, benzoin, vetiver, vanília
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése