Grease (1978) Sandy |
Viszont mikor ma reggel magamra fújtam, akkor olyan elemi erővel tört rám a 90-es évek hangulata, és a tizenéveim minden szépsége, hogy egész délelőtt az akkoriban végtelenítve hallgatott kedvencem, a Grease zenéje ment a fejemben, ahol John Travolta olyan szívet tépően és romantikusan nyüszít az ő Sandy bébije után, hogy attól a mai napig párás lesz a szemem.
Előjött anyukám esténkénti, hajammal való babrálásának emléke, amint melegítős hajcsavarókra tekeri hosszú fürtjeim, hogy másnap diszkrét hullámokkal tudjak a suliba vonulni. Eszembe jutott még igencsak gyér sminkkészletem, amelynek minden darabját imádtam, főként mert mindre sokáig gyűjtöttem a kis zsebpénzemet, hogy utána apám elől gondosan titkolva néha magamra kenjem őket. Megjelent az Impulse Incognito, és a sárga, kék Limara deók képe a szekrényemen. És az az érzés, hogy ezek már mind olyan dolgok voltak, amiktől kezdtem kicsit nagylánynak érezni magam.
Hogy a parfümről is szó essék, ne csak az én nosztalgikus reggelemről, utánanéztem a Jade Parfums cégnek, és az a helyzet, hogy nem sok mindent találtam. Valószínűleg német, mert a kiadott parfümkollekcióban olyan romantikus nevek szerepelnek, mint a Der Mann, Nach Fünf, néhány angol, és francia név mellett, de utóbbiak szerintem csak valamiféle divatos szemfényvesztésnek köszönhetőek.
(Van egy Lambada nevű illatuk is, amit meglátva persze újfent visítva a gyönyörűségtől vetettem rá magam a Youtube csatornára, hogy megkeressem a híres 89-es slágert :-) ITT)
Összetevőiről sem találtam semmi konkrétumot, ezért az illatelemzésem abszolút a saját orromnak köszönhető, szubjektív élmény.
Fejillatában nyitányként fanyar bergamott, valami édeskés citrusféle, és a pacsuli hirtelen felbukkantó éles akkordja található.
Körülbelül egy perc múlva megjelenik a lágyan virágos szívillat, amelyben rózsát, jázmint, és a halványan púderes orris illatát érzem.
Az alapillat füstös vaníliát, meleg ámbrát, és puha pézsmát hoz, valamint szerintem a tonkabab kumarinját, és valamilyen barátságosan fás akkordot.
A leszáradás során bújós, édeskés, kicsit füstös orientális illattá alakul, amely jellegében hasonló, mint a Guerlain Shalimar, Joop Le Bain, Joop Nuit d'Ete, Laura Biagiotti Roma, tehát remekül hozza a 80-as évek végén megjelenő nehézkesen tömör, vaskosan édes, harsogó, orientális illatú divathullámát.
Hatósugara és tartóssága természetesen kiváló, csak semmi szerénység, ez egy sillage monster a javából, és mint minden fenevadnál itt is óvatosságra intem a használót, maximum egy-két fújás megengedett belőle.
Összességében jól összerakott, viszont nem túl eredeti, és az az illat, amitől rendszeres használat mellett hamar besokallnék, de ma délelőtt nagyon jóleső volt ez a kis időutazás.
Aki tud információkat a régi árkategóriájáról, vagy bármi egyebet a parfümházzal, a Zoom-al kapcsolatban, az kérem írjon akár ide, akár a blog facebook oldalára :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése