A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fahéj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fahéj. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 12., kedd

Sexual (Michel Germain) 1994



illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Sophia Grojsman

Körülbelül ezer éve kaptam ezt a mintát, és a modern papír tokja miatt úgy gondoltam ez egy mostanában kiadott illat, a neve sem tetszett, szóval nem teszteltem.
Azután tegnap újra a kezembe akadt, és miután rácsodálkoztam, hogy "jéééé, van nekem
ilyenem is?!" - tegye fel a kezét az a parfümmániás aki járt már így- magamra kentem, és tetszett.
Nosza nézzük ki alkotta? Sophia Grojsman... (homlokoncsapás) jó reggelt Rozál! az egyik kedvenc parfümőröd. Na mindegy, vannak ilyen furcsa dolgaim, aki ismert gondolom most nem csodálkozik.
Grojsman-ról (aki ezen a fotón úgy néz ki, mint aki a Roxfortban személyesen Harry Pottert tanítja alkímiára) már több helyen áradoztam, most nem fogok, akit érdekel, az alábbi nevekre kattintva elolvashatja a régebbi bejegyzéseim. Változatlanul imádom az illatait, ahogy a barackkal, és virágokkal bánik, az maga a színtiszta, iskolapélda értékű művészet.
(Yves Saint LaurentParisChampagne- Yvresse; Laura BiagiottiSotto Voce)

A kanadai származású Michel Germain-ről nem sikerült túl sokat kiderítenem, a honlapja alapján úgy látom főként a szexualitáson lovagol, ruhákat, táskákat, és különféle testápolási termékeket is készít, de egy a lényeg, a toldalékokkal variálva (femme, noir, very, sugar stb.) mindene szexuál. A tusfürdő, az arcszesz, a testápoló, a parfümök, szóval tényleg minden. Nincs rejtett tartalom, bújtatott reklám, itt nyíltan, rogyásig az erotikáról szólnak a dolgok, majdnem egyen nevekkel ellátva. Viszont amíg ezt olyan orrokkal művelteti, mint Grojsman, illetve Clement Gavarry, akinek többek között az új zöld Olfactive Studio illatot (Panorama) köszönhetjük, addig elnézem ezt a kis letapadt kajánságát.
Illatai közül pont az elnevezéseik miatt elsőre szinte semmi nem mozgatott meg, de jobban átbogarászva az összetevőket, az 1997-es levendulás Sexual pour Homme, a lilaakácos Deauville, a rémes névre hallgató Sexual Sugar Daddy dohányos-bőrös ígéretessége, és a Grojsman-Gavarry páros tervezte 2003-as Immaculate azért jöhetne hozzám mintában.

A Sexual egy meglepően szép, fehér virágos illat.
Nyitánya gyönyörűen tiszta osmanthus, frézia, rózsa, gardénia, sárgabarack, egy csepp bergamottal (ami épphogy megmutatja magát). Tömött virágcsokor, amin nagyon érezni Grojsman kezét.
A leszáradása folyamán egyszer csak megjelenik a jázmin, és felerősödik a gardénia, hogy egészen a végéig ő maradjon a csokor egyeduralkodója. Édeskés, simuló, krémes virágillat válik belőle (később kicsit szappanos jellege lesz), melengető fahéjas, fás, mirhás alappal. 
Tömör, de mégis könnyed, és hófehéren áttetsző parfüm, keleties vonásokkal (nem a fűszeressége, hanem a virágossága folytán).
Tartóssága, és hatósugara közepes, épp ezért hétköznapi komfortossághoz, illetve alkalmi illatként is el tudom képzelni.

Az "ideális esküvői illatok" listám első 5 helyezettjében mindenképp benne van- maga Michel is esküvő utáni afrodiziákumként ajánlja ezt a klasszikus szépséget.
(érdekesség, hogy az esküvőkön előszeretettel használt gardénia, az örömön túl, a titkos viszony/szerelem jelképe)


Illatjegyei

  • klementin, lonc, osmanthus, sárgabarack, bergamott
  • gardénia, frézia, jázmin, rózsa, vízililiom
  • szantál, fahéj, vanília, neroli, mirha


(a fotón fehér gardéniából, és halvány rózsaszín rózsából készült csokor látható)

https://www.facebook.com/illatpiramis

2014. december 23., kedd

Karma (Lush) 1995



illatcsalád: citrusos-aromás

Ha közeledik a karácsony, akkor biztosan előkerül a Karma, amely számomra a tökéletes ünnepi illat megtestesülése.


A Lush szövevényes, nekem átláthatatlan történetét, amelynek kozmetikumai 1995-ben jelentek meg ez alatt a név alatt, bevallom nem volt türelmem végigolvasni, akit érdekel, a honlapon részletesen megtalálja.


Egy biztos, hogy a brit székhelyű cég alapításakor, ez a mosolygós úriember, Mark Constantin tuti ott volt, a többi számomra jótékony homály, de szerintem alapinformációnak elég is ennyi.

A Lush fő vonzereje úgy gondolom a kézi készítésű kozmetikumok illatában van, amelyek egy utcahosszat (fél kerületet) képesek betölteni. Nagy rajongója vagyok a Daddy O, BIG, Buche de Noel, Honey trap, Rose Jam, és számtalan termékük mindent átható illatának.

Parfümjei jönnek-mennek, kiszerelésük is folyton változik, a Karma azonban a kezdetektől fogva stabilan tartja magát, mintha a cég jószerencséjét szimbolizálná.
A keletkezéséről az a legenda járja, miszerint Mark, az illat kreátora a Kensington High Street-en sétálva, rengeteg kiütött embert látott az utcán, akik ki tudja milyen szer hatásától voltak bódultak, miközben a Massive Attack számai üvöltöttek a fülébe, gondolatban belekeverte a parfümbe a közben megfogalmazódott érzéseit. Hippis illatot szeretett volna, amely visszaadja ezt a kötetlen, csavargó szabadságot. 
A névadás pedig egy szabálytalan parkolás miatti büntetés, és "ez a rossz karma miatt van!" mondatnak köszönhető, amelyben Mark azonnal ráismert új parfümjének nevére.

Nagyon megosztó illat, általában senki nem közömbös iránta, szerelem, vagy utálat, többnyire ezt a két végletet jelenti.

Nekem még a régi csomagolásban, krémparfüm változatban van meg, aminek a kiszerelése nem túl praktikus, mert nem lehet visszacsavarni a stixet, hanem vissza kell nyomni, amitől sérülhet. De minden macera ellenére imádom.
Benne van szinte minden elem, ami a karácsonyhoz köthető, fenyő, aromás narancshéj, kesernyés citrom(héj?), gyanta, fahéj keveréke, amelyhez erőteljesen a pacsuli, citromfű, és feketeribizli levél illata társul (levendulát sajnos nem érzek, pedig szeretnék). 
Lineáris illat, ami nem sokat változik, és még krémparfümből kenegetve is elég intenzív (szerintem jobb mint fújva), tartóssága több mint kiváló.

Semmi finomkodás, kidolgozottság, csak házilag vaskosan girbe-gurbára vágott citrusszeletek, fahéj rudak kuszasága, baltával faragott fenyő, és bogos kötéllel koszorúvá szorított fenyőágak masszív ragacsa. Mégis szeretem... talán pont ezért, mert nem tökéletes, nem szépeleg, csak megragad egy végtelenül egyszerű karácsonyi hangulatot.


(Városi pletykák szerint Alanis Morissette, és Michael Stripe (REM) kedvenc illata)







Illatjegyei:

  • narancs, levendula, citromfű
  • fenyő, citrom, feketeribizli levél (cassis)
  • pacsuli, fenyőgyanta, fahéj, elemi


2014. december 3., szerda

Kouros (Yves Saint Laurent) 1981


alkotó: Pierre Bourdon

illatcsalád: aromás- fougere


üveg: Alain de Mourgues


Hatalmas lelkesedéssel, rendkívüli posztként, afféle "breaking news"-ként indult ennek a bejegyzésnek az írása két hónappal ezelőtt, de van mentségem a késlekedésre...

Amióta Illatvadász bejegyzését olvastam róla, azóta vagyok kíváncsi Yves Saint Laurent "húgyszagú"-nak titulált atombombájára. Kétszer már majdnem sikerült tesztelnem, de a célvonal előtt valami mindig közbejött, és hoppon maradtam.
Most viszont egy illatbolond barátom jóvoltából, az enyém 1,5 ml vintage legenda (pár egyéb férfi "legendával" karöltve- amit itt is köszönök még egyszer). Ez bizony a mennyország kérem! :-)
Ami miatt ennyi ideig elhúzódott az egész, az a parfüm komplexitása volt. Azt hittem könnyedén megszületik a bejegyzés, pár napon át tesztelem, egy merő cibet az egész, semmi más, ezt majd szépen leírom, és kész. De ahogy többször próbáltam, kiderült, hogy milyen furfangos ez a pasi, mindig tudott újat mutatni, amivel sikerült teljesen összezavarnia.
Pierre Bourdon alapjáraton a kedvencem, a Dior féle Dolce Vita megalkotása miatt örökös rajongója lettem, annak összetettsége után gondolhattam volna, hogy a másik ikonikus illata azért mégsem lesz olyan egyszerű eset.

Épp a tömjén-túrám közepén jártam, napok óta a templomi tömjén áhítatában lebegve, amikor jött, és nyakon vágott a Kouros.
Realisztikus a végletekig. Az én mindent megédesítő női bőrömön, egy pillanatra sem engedett a határozottan férfias jelleg, ami maga alá gyűr, és nem ereszt (nehezen, de elvonatkoztatva az erotikától, arra (is) próbálok utalni, hogy tartóssága, intenzitása verhetetlen).
Ritkán mondom egy illatra, hogy nem lehet uniszex, de ez tényleg nem lehet.

Nyitánya erős, csípős (esküszöm torokkaparó) cibet, ami mellett én semmi mást nem érzek hirtelen. Később az aldehid légiesebbé teszi ezt a szúrós akkordot, és nehezen, de engedi kibontakozni a többi jegyet, ám a cibet erőssége gyakorlatilag végig megmarad.
Számomra szinte kibogozhatatlan illat, amit egyértelműen érzek az a fanyar bergamot, levendula, bőr, tölgymoha, kesernyés üröm (ami a vermut, és abszint zamatát adja), földes pacsuli és vetiver, a többi az én orromnak csak elméletben létezik. Talán még érzem a tonkát és pézsmát a végén, de ez már nagyon erőlködés a részemről. A méz rajtam nem bukkant elő, legalábbis az édessége semmiképp, esetleg az a szintén torokkaparó érzés, amit egy mézzel teli üvegbe hosszasan beleszagolva érzünk. 
Szappanos, tiszta illattá alakul, határozottan mocskos gondolatokkal fűszerezve.
Erre fokozottan érvényes a messziről, szigorúan egy fújás intelmének betartása.

Anavyssos Kouros
(Kr.e. 530 körül)
Nemzeti Régészeti Múzeum
Athén

Véleményem szerint a fougere kategória egyik iskolapéldája (ami ugye a levendula-tölgymoha kombinációja az 1800-as évek Franciaországából). Annak nem a tiszta, hanem a már említett mocskos értelmezése.

A neve lehet még érdekesség vele kapcsolatban, a Kouros név a fiatal, tökéletes testű férfiakat ábrázoló ókori görög szobrokra utal, nyíltan sugallva a szexualitást, a természetes erőt, kidolgozottságot, férfi szépséget.

Csak bátor, határozott férfiaknak ajánlom, akik már-már különc módon szeretnének kitűnni a tömegízlésből.
Egy cowboy illata, aki hanyag mozdulattal, lasszóval fogja meg a kiszemelt nőt, és le sem szállva a nyers bőrnyeregből, a lován teszi magáévá, majd mielőtt a nő akár egyetlen szót is szólhatna, vissza sem nézve ellovagol. Az érzelem talán egyetlen rezdülése az, hogy szivarját hanyag mozdulattal a szája másik sarkába helyezi... elnézést, kicsit elkalandoztam... szóval jó ez a Kouros, na! :-)


Illatjegyei:



2014. február 20., csütörtök

Cedre (Serge Lutens) 2005


illatcsalád: orientális-fás

alkotó: Christopher Sheldrake

Az egyik legkedvesebb Serge Lutens illatom. Úgy hoz el valami különleges, ünnepi hangulatot, hogy konkrétan nem tudom kötni semmihez.
Benne van számomra a karácsony fűszere, a késő őszi túlérett alma savanykásan cseppenő leve, a szüret mustos illata, és egy tavaszi mise törékeny virága.

Mély, orientális elixír. Uniszex illat, de én nagyon nőiesnek érzem.

A fahéj, és a szegfűszeg gyönyörűen fűszerezi a tubarózsa fenséges illatát. Az ámbra, és a pézsma lággyá, balzsamossá teszi ezt a mézesen édeskés, virágos cédrusillatot.
Aki nem igazán szereti a tubarózsát, szerintem az is bátran kísérletezhet vele, mert olyan ártatlanul bújik el ez az erőteljes virág a többi összetevő között, hogy véletlenül se bántson senkit sem. Simogatóan játékos, ahogy folyton előbukkan egy finoman erezett, frissen faragott szekrény mélyéről.
Intenzitása és tartóssága kiváló.
Most, hogy a mintám végéhez értem, komolyan fontolgatom egy üveges változat beszerzését (legkésőbb ősszel).
Annyira megszerettem, hogy alig van rá szavam, jellemezni is nehéz, mert folyton magával ragad ez a komplex hangulat, ami nem engedi ízekre szedni az élményt.

...kora este van. Az aszfalt mélyedéseiben, a tegnapi szitáló eső nyoma párállik, s a buszmegállóban elnyűtt arcok várnak. Szemközt egy apró erkélyen, kopott vödörben zöld fenyő várja az idő múlását, hogy ha bírja addig, és eljön ismét az ünnepe, a vacogó hidegből, majd a meleg szobába lépjen. A troli szórt, kerek fénye befordul a hosszú utca végén, és elvisz oda, ahol reménykedő szemek, a holnaptól a csodát várják. Egy ablakban vastag függöny húzódik el... mögé boldog családot képzelek... ma újra ott kezdődik a napom, ahol másoknak véget ér...




Illatjegyei

tubarózsa, ámbra, fahéj, pézsma, cédrus, szegfűszeg


https://www.facebook.com/illatpiramis