Femme (Hugo Boss) 2000

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: virágos-gyümölcsös

A német származású Hugo Ferdinand Boss, 1924-ben alapította cégét, az Erms-folyó völgyében fekvő szőlőtermesztő városkában, Metzingenben.
Meglehetősen csúnya történeteket olvastam róla, el is gondolkodtam, hogy tényleg akarom-e tudni a háttérben lévő dolgokat, de megtörtént, nincs értelme tagadni, vagy nem tudomást venni róla.
Az a nem túl szívderítő igazság, hogy Boss aprócska cége a csőd szélén állt, amikor csatlakozott a náci párthoz, és az SS, illetve SA egyenruhák gyártásával egy csapásra megoldódtak anyagi gondjai (ő lett "Hitler szabója", ahogy akkoriban nevezték). 
Két elmélet létezik a köztudatban, az egyik szerint Boss volt a tervező is, a másik szerint csak a gyártó, és a fekete egyenruhákat Karl Diebitsch (festő), és Walter Heck (grafikus) tervezte. Lényegében majdnem mindegy, mert Boss a tervezésnél sokkal csúnyább dolgot tett, lengyel kényszermunkásokat (főként zsidó nőket), és francia hadifoglyokat dolgoztatott metzingeni gyárában, meglehetősen rossz körülmények között elszállásolva. A második világháború, és Hitler bukása után, a megvetett Boss márkanév is majdnem eltűnt a süllyesztőben. 

1948-as halála után unokái vették át az irányítást, akik a kiváló minőségű öltönyeikre koncentrálva próbálták túlélni, a nagyapai "örökség" nyomasztó súlyát.
Új célközönségük a 80-as évek feltörekvő, vagy épp már befutott értelmiségi ifjúsága lett, a szingli, gyermektelen karrierista "yuppie", aki csakis bőrcipőben, és minőségi, márkás öltönyben jelenik meg, ami akkoriban Armani, Ralph Lauren, vagy Boss volt.
Első illatuk 1984-ben jelent meg, Boss No.1 néven (amiből szívesen fogadnék egy mini vintage változatot, mert fás, fűszeres, mézes, levendulás, dohányos illatjegyei igencsak tetszetősek).

Kezdetben csak férfi ruhákat készítettek, a női részleg Joachim Vogt igazgatása alatt indult, 1998-ban (ekkor vezették be a Baldessarini vonalat is, amely kizárólag férfi parfümöket forgalmaz- Ambré nevű ámbrás, bőrös, ibolyás, labdanumos parfümjéből azonnal jöhetne egy üveggel). Ez a vonal egy magasabb minőséget képvisel a divatban, finom, és drága anyagok használata jellemző rá (tiszta selyem, ír vászon, kasmír).

Női ruháinak népszerűsítése érdekében felöltöztették a 2003-as Charlie angyalait (Cameron Diaz, Drew Barrymore, Lucy Liu), akik a filmben Boss öltözékekben parádéznak.

Jelenleg több ágazata (Boss, Hugo, Baldessarini), illetve alágazata van, a Boss Black a modern klasszikus ruházatot, a Boss Orange a lazább, bohém vonalat, a Boss Green az aktív, sportos stílust képviseli.

2011-ben jelent meg Roman Köster történész tanulmánya, amelyben feltárja a Boss cég háborús múltját, gazdasági felemelkedésének okait (Hugo Boss 1925–1945: The History of a Clothing Factory During the Weimar Republic and Third Reich), és a kötet megjelenésével egy időben, a cég vezetése nyilvánosan is bocsánatot kért azoktól, akiket a világháborúban gyárában dolgoztatott.

A Femme alkotója egyelőre rejtély előttem. Azt viszont tudom, hogy tavasszal, és nyáron nagyon szeretem ezt a kis szintetikus semmiséget. 

Citrusos, virágos nyitánya van, amelyben az édeskés tangerine, és a frézia, majd a bolgár rózsa dominál. Leszáradásakor felbukkan a sárgabarack, ámbrás alapon, amelyben a fejjegy kissé savanykás jellege is megmarad. Az a helyzet, hogy ebben a parfümben nincs szinte egyetlen tiszta, természetes akkord sem (illetve talán a frézia, és a végének nektáros sárgabarack jegye). 

Fogalmam sincs mit szeretek rajta?! A végletekig szintetikus, könnyen illanó, és valami miatt mégis közel áll hozzám. 
Puha, nőies, áttetsző lenge szellő ...esőáztatta frézia, egy csütörtök délután... kedves, butuska romantikusság... semmi más

Illatjegyei:

• tangerine, frézia, fekete ribizli
• jázmin, liliom, bolgár rózsa
• sárgabarack, citromfa, ámbra

https://www.facebook.com/illatpiramis

Sexual (Michel Germain) 1994

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Sophia Grojsman

Körülbelül ezer éve kaptam ezt a mintát, és a modern papír tokja miatt úgy gondoltam ez egy mostanában kiadott illat, a neve sem tetszett, szóval nem teszteltem.
Azután tegnap újra a kezembe akadt, és miután rácsodálkoztam, hogy "jéééé, van nekem
ilyenem is?!" - tegye fel a kezét az a parfümmániás aki járt már így- magamra kentem, és tetszett.
Nosza nézzük ki alkotta? Sophia Grojsman... (homlokoncsapás) jó reggelt Rozál! az egyik kedvenc parfümőröd. Na mindegy, vannak ilyen furcsa dolgaim, aki ismert gondolom most nem csodálkozik.
Grojsman-ról (aki ezen a fotón úgy néz ki, mint aki a Roxfortban személyesen Harry Pottert tanítja alkímiára) már több helyen áradoztam, most nem fogok, akit érdekel, az alábbi nevekre kattintva elolvashatja a régebbi bejegyzéseim. Változatlanul imádom az illatait, ahogy a barackkal, és virágokkal bánik, az maga a színtiszta, iskolapélda értékű művészet.
(Yves Saint Laurent: Paris, Champagne- Yvresse; Laura Biagiotti: Sotto Voce)

A kanadai származású Michel Germain-ről nem sikerült túl sokat kiderítenem, a honlapja alapján úgy látom főként a szexualitáson lovagol, ruhákat, táskákat, és különféle testápolási termékeket is készít, de egy a lényeg, a toldalékokkal variálva (femme, noir, very, sugar stb.) mindene szexuál. A tusfürdő, az arcszesz, a testápoló, a parfümök, szóval tényleg minden. Nincs rejtett tartalom, bújtatott reklám, itt nyíltan, rogyásig az erotikáról szólnak a dolgok, majdnem egyen nevekkel ellátva. Viszont amíg ezt olyan orrokkal művelteti, mint Grojsman, illetve Clement Gavarry, akinek többek között az új zöld Olfactive Studio illatot (Panorama) köszönhetjük, addig elnézem ezt a kis letapadt kajánságát.
Illatai közül pont az elnevezéseik miatt elsőre szinte semmi nem mozgatott meg, de jobban átbogarászva az összetevőket, az 1997-es levendulás Sexual pour Homme, a lilaakácos Deauville, a rémes névre hallgató Sexual Sugar Daddy dohányos-bőrös ígéretessége, és a Grojsman-Gavarry páros tervezte 2003-as Immaculate azért jöhetne hozzám mintában.

A Sexual egy meglepően szép, fehér virágos illat.
Nyitánya gyönyörűen tiszta osmanthus, frézia, rózsa, gardénia, sárgabarack, egy csepp bergamottal (ami épphogy megmutatja magát). Tömött virágcsokor, amin nagyon érezni Grojsman kezét.
A leszáradása folyamán egyszer csak megjelenik a jázmin, és felerősödik a gardénia, hogy egészen a végéig ő maradjon a csokor egyeduralkodója. Édeskés, simuló, krémes virágillat válik belőle (később kicsit szappanos jellege lesz), melengető fahéjas, fás, mirhás alappal. 
Tömör, de mégis könnyed, és hófehéren áttetsző parfüm, keleties vonásokkal (nem a fűszeressége, hanem a virágossága folytán).
Tartóssága, és hatósugara közepes, épp ezért hétköznapi komfortossághoz, illetve alkalmi illatként is el tudom képzelni.

Az "ideális esküvői illatok" listám első 5 helyezettjében mindenképp benne van- maga Michel is esküvő utáni afrodiziákumként ajánlja ezt a klasszikus szépséget.
(érdekesség, hogy az esküvőkön előszeretettel használt gardénia, az örömön túl, a titkos viszony/szerelem jelképe)

Illatjegyei

• klementin, lonc, osmanthus, sárgabarack, bergamott
• gardénia, frézia, jázmin, rózsa, vízililiom
• szantál, fahéj, vanília, neroli, mirha

(a fotón fehér gardéniából, és halvány rózsaszín rózsából készült csokor látható)

https://www.facebook.com/illatpiramis

Terrasse à St-Germain (Jul et Mad) 2012

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: virágos- fás- pézsma

alkotó: Dorothee Piot

Szegény Tom Ford Black Orchidját másodszorra előzi meg egy bejegyzés, de elvarázsolódtam, nincs mit tenni (tegnap többször is, úgy tűnik mágikus nap volt).

Jul et Mad. Számomra eddig ismeretlen név, ami azzal örvendeztetett meg, hogy mindössze négy illatukból, három telitalálat nálam (a negyedik csak az én tökéletlenségem miatt nem, mert valahogy az aquás illatok nem szépek rajtam).
A négyes mesebeli, bűvös számának külön örültem, 2012-ben három parfüm (Terrasse à St-Germain, Amour de Palazzo, Stilettos on Lex), idén egy ráadás (Aqua Sextius). Semmi flanker, ezeregyedik hasonló (üzleti megfontolású) gondolat, négy különböző, művészire csiszolt illat, letisztult, kifinomult üvegben. (remélem ez a szemlélet továbbra is így marad)
A három nekem tetszőből, elsőként azért rá esett a választásom, mert egyrészt francia (és St-Germain), másrészt citrus bódulat volt tegnap az Atelier Cologne Pomélo Paradis miatt, gondoltam törés nélkül folytatódjon ez az érzelmi ív.
Harmadrészt pedig (és persze nem utolsósorban), Indie kategóriában ő lett a 2013.év FiFi díjazottja.

A parfümházról röviden annyit (zsebkendőket elő Lányok!), hogy egy szerelmi szál húzódik a hátterében, két ember közös történetének fontos állomásai, azok illatokban történő elmesélése. 
A francia világutazó tudós, Julien Blanchard, és a romániai születésű, szépségiparban tevékenykedő, parfümrajongó Madalina Stoica, egy párizsi kávézó teraszán való találkozásának, majd szerelmének gyümölcse. Az illat ennek a kapcsolatnak a születését, kezdetét kívánja szimbolizálni, belefoglalva a párizsi életérzés kecses, légies eleganciáját.
A "Coup de Foudre" megfogalmazása, amely a váratlanul jött, sorsszerű szerelem "villámcsapásának" romantikáját adja.

Dorothee Piot, akinek két kedvenc őszi parfümöm köszönhetem (Olfactive Studio: Chambre Noire, és a Naomagic- igen, bizony egy celebillat, ami megfogott) a Jul et Mad illataival, hivatalosan is a Top 5 parfümőr listámra került. 

A Terrasse à St-Germain egy erősen citrusos akkordokkal nyitó szépség, amelynek fejjegyében a grapefruit és mandarin édeskésen citrusos illata dominál (rebarbarát nem érzek, de nem is baj, mert parfümben még sosem szerettem, bár lehet, hogy az a halvány, zöldes fuvallat a háttérben neki köszönhető, akkor ebben az interpretációban mégis szeretem).
A virágok közül egyértelműen a jellegzetes fréziát, és édeskés lótuszt fedeztem fel (rózsát nem, bár a kék rózsának fogalmam sincs mennyiben van más illata, mint kevésbé különc társainak). Ami azonban nagyon megfogott, az a pézsma otthonos, megnyugtató ölelése, a pacsuli, és citrusok könnyed, csábító izgalma, a fás jegyek otthonossága, amelyek puha, krémes összhangban olvadnak eggyé.
Folyamatosan átmenetnek, valamiféle balerinás billegésnek érzem egy citrusosan friss, illetve egy krémesen fás, pézsmás illat között, és ez a libikóka játék hihetetlenül izgalmas, különleges dolog.

...szikrázó napsütésben fürdő frézia, lágy ölelés, pille takaró, hófehéren libbenő függöny, frissen készített reggeli édes limonádé, egy faillatú otthon biztonságos puhaságában...

Hatósugara, tartóssága kiváló. És mivel ugyanazt a lelki békét nyújtotta, mint például a Trussardi Inside kávéssága, ezért minden percét imádtam. (illatában nem hasonló a két parfüm, csak számomra hasonló hangulatúak).

Illatjegyei:

FEJ: grapefruit, mandarin, rebarbara
SZÍV: frézia, lótuszvirág, kék rózsa
ALAP: pézsma, szantál, pacsuli

https://www.facebook.com/illatpiramis

Trussardi Inside (2006)

kép forrása: ITT

illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Daphne Bugey

üvegtervező: Thierry de Baschmakoff

Annak ellenére, hogy már minden porcikámban érzem a közeledő tavaszt, még néha vágyom a "kuckózó" illatok bújós, beburkoló melegségére.
A meleg takaróba burkolózás mellett, a kávé a másik nagy szerelmem, tehát teljes az öröm, amikor ezt a parfümöt viselem.

Daphne Bugey, a bőrközeli komfortillatok mestere. Nevéhez fűzödik a She Wood (DSQUARED2), 7.15 am in Bali, Kenzo Amour, Indian Holi (Kenzo), illetve számos Le Labo illat (pl. Rose 31, Bergamote 22). 
Nőiesen finom, lágy illatai nyugalmat, harmóniát, és biztonságot árasztanak.

Az üvegen megjelenik, a Trussardi háztól már megszokott hüllő-bőr mintázat, jelen esetben a krokodilbőr bézs színű utánzata.

Maga az illat számomra szinte lineáris, amatőr orrnak nem túl bonyolult lecsengésű.

Felfújás után, a fejillat összetevőiből szinte semmit nem tudok kihámozni (igazság szerint később sem). Talán egy picit a rózsaszín bors pikáns, nagyon enyhe szúróssága, és a narancsvirág fanyarsága megjelenik, de egyik sem igazán jellemző, és nagyon kell szimatolnom hozzá, hogy (talán) realizálni tudjam őket.
Ami viszont nagyon markáns benne, az a vaníliás heliotrop, és a pézsma, ámbra által megszelídített, lágy kávé. Alapillatában a diszkrét fás jegy, csak fokozza az otthonosság boldog érzését.
Mint egy Latte Macchiato, ínycsiklandó, vaskosan rezgő habbal a tetején.
Tartóssága kb. 3-4 óra, intenzitására jellemző, hogy hamar bőrközelivé válik, ezért ideális munkahely-kompatibilis parfüm.
Tavaly megszűnt a gyártása, ezért aki szereti, gyorsan próbáljon még vadászni belőle egy példányt.

...álmosan indul a reggel. Kezemben kedves, csorba kávésbögrém, ami másnak már rég nem szép... csak nekem. Múltunk van, amelynek nyomát viseljük! Rohanó reggelek kapkodó vágtája, tervezgetések tétova forgatása, lassú, lusta nyújtózkodások öröme, és lázas éjszakák ágy szélén kucorgó, riadt virrasztása. Sok kávé, sok tej, melytől a keserű íz balzsamosan árad szét a nyelvemen. Meleg takaró, és mellé egy ölembe hajló kisgyerek kócos feje, könnyed álomtól, lazán kusza szálak. Átölelt... haján halvány nyomot hagyott az illat, amelyből mélyet szippantva, még kiérzem a hajnal sós izzadtságát... majd ujjaim finoman elindulnak, a homloka ívén megbújó babahaj selymén...

Illatjegyei

• golgotavirág, rózsabors, bergamott, neroli
• frézia, kávé, heliotrop (vaníliavirág)
• pézsma, ámbra, teakfa

https://www.facebook.com/illatpiramis