2015. augusztus 22., szombat

Fifi Chachnil (Fifi Chachnil) 2004



illatcsalád: orientális-virágos

alkotó: Jean Guichard

Ezt az ezer éve kapott mintámat tegnap este találtam a kincses dobozomban, nevéről bevallom még soha nem hallottam. Miután rákerestem a neten, jött a meglepetés, hogy külsőleg ez egy nagyon "rózsaszín illat", amely homlokegyenest más jelleget sugall, mint a tartalom. Innét vált izgalmassá számomra a dolog, és elhatároztam, hogy minden ösztönös ellenérzésem sutba dobva, bemutatom Nektek.
A Fifi Chachnil egy fehérneműket gyártó párizsi cég, amely a pin-up világban utazva, abszolút jó értelemben retro hangulatot áraszt. Maga az elképzelés igen kedvemre való, mert minden realizmusom ellenére lelkesen szoktam szemlélni ezt a habos, rózsaszín vintage világot, a 40-es évek címlaplányait, akik nagyjából mindent megtestesítenek, ami én nem vagyok.
(A férfiakat megszédítő pin-up láz egyébként 1942-ben kezdődött, és a Yank magazin szerkesztőjének, Hartzell Spence-nek a nevéhez fűződik, aki a címlapon megjelenő, falra kiszögezhető modellfotókkal/illusztrációkkal próbálta igen sikeresen fellendíteni a lap forgalmát.)

A cég egyetlen illatát, az Asja (Fendi) tervezője, Jean Guichard készítette, aki mint már említettem remekül ért a nagyágyúkhoz (Dior Poison; Calvin Klein Obsession; Cacharel LouLou, Eden; Paco Rabanne La Nuit; Trussardi Donna stb.)
A parfüm 2004-ben került először a butikokba, majd rövid időre eltűnt, hogy megújuljon (gondolom mindenki tudja ez mit jelent), és 2012-ben új üveggel, új extraktum töménységben, igen fájdalmas, 98-120 eurós áron visszatért.
Fogalmam sincs, hogy nekem melyik változatból van mintám, még azt sem tudom régi vagy új, EDT, EDP vagy extract formátum, de ha esetleg valaha Fifi butik közelébe kerültök teszteljétek a jelenlegi illatot. 

Ez a pink "csoda", szerintem egy szimpla koppintás, a Shalimar (Guerlain) utánzata, amelybe egy kis Obsession is beleborult.
Nem igazán értem a létjogosultságát, mert bár kissé felvizezve, de elég jól hozza a Shalimar illatát, viszont az eredetinél sokkal drágább, és kevésbé összetettebb, tehát el nem tudom képzelni, hogy kik/miért vásárolják ezt a parfümöt?! Valószínűleg a háttérben lévő álomvilág, és a romantikus üveg áll a vásárlási kedv hátterében, amely úgy tűnik elég ahhoz, hogy fennmaradjon, és a borsos ár ellenére hasznot hozzon (őszintén szólva az én másik motivációm az volt a bejegyzés megírásával kapcsolatban, hogy pár pin-up fotót becsempésszek a blogra, tehát a pszichológiai manipuláció tökéletesen működik, a rózsaszín köd nálam is leszállt :-))

Kámforos, füstös, nagyon erőteljes nyitány, amelyben a koriander fűszeressége játssza a főszerepet, pár perc múlva jelennek meg csak a halvány citrusos jegyek, amelyeket szinte azonnal elnyom a füstös vaníliás akkord. Kötözött sonka jelleg (mint a Shalimar flankereknél), amelyben fogalmam sincs miért éreznek annyian dohányt, úgy gondolom nem sok van benne, hanem inkább füstös indonéz vaníliára hasonlítani akaró szintetikus valami, ami legjobban jellemzi. Nincs benne a Shalimar kissé poros jellege, inkább éles az egész, a leszáradásakor az ámbra (ambroxan?) sem sokat puhít rajta, marad egy egyszerű, lineáris szerkezetű enyhén púderes, virágos (rózsás?) akkord, amelyről úgy döntöttem csak egy karikatúra lehet, a Guerlain féle "nagyasszony" vicces grafikája.
Tartóssága kiváló, hatósugara közepes, szerencsére viszonylag hamar bőrközelivé válik, uniszex (de inkább senki ne fújja magára, kíváncsi természetűek maximum papírcsíkra).


Illatjegyei

  • citrus, koriander, mandarin
  • rózsa, gyöngyvirág
  • ámbra, dohány
https://www.facebook.com/illatpiramis




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése