A tömjénfák (Boswellia) nemzetségébe tartozó 13 fafaj Dél- Arábia és Szomália területén honos.
Különböző minőségű tömjént adnak, legértékesebb a Boswellia Sacra mézgája.
A gyantás mézga ragacsos, halványsárga vagy vöröses, vízben duzzadó. Termelődését a fa sérülése, baktérium- illetve vírusfertőzése is kiválthatja.
Levegőn megszilárdul, biológiai szempontból feladata a seblezárás.
Ősidők óta a vallás szolgálatában áll. Ha egy mondattal kellene szakrális jelentőségét összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy a tömjén az emberek és az istenek közötti olfaktorikus jelbeszéd.
Minden vallási irányzatban egyfajta összeköttetést jelentett föld és ég között.
Az ókori Egyiptomban Ámon-Ré napisten kultuszában áldozatként használták leggyakrabban. Balzsamozáskor pedig az ég felé szálló füst jelképezte, hogy a halott lelke a mennybe emelkedik.
A hinduk (főként a Siva-kultusz követői) templomi és otthoni áldozatokhoz is használták. A buddhisták ünnepi, beavatási és napi rituálékon.
Kínában az ünnepek, Japánban a sintoista szertartások része volt a tömjén égetés.
Az Ószövetségben szintén illatáldozatként jelenik meg, amely az ételáldozat szerves része volt.
A zsidó hagyományban a "kitett kenyerek"-et (panes propositiones) is meghintették vele- 12 kenyér, melyet a szentélyben a részükre készült arany asztalra tettek két sorban, és tömjént hintettek rájuk. A Talmud leírása szerint a kenyerek elkészítése nagy megtiszteltetés volt, 1-1 papi család privilégiuma. Krisztus korában a Garmu család látta el ezt a feladatot- ők ismerték egyedül a receptet és annak rituális elkészítését.
A "templomi tömjén" keverése szintén egy család kezében volt- Abtinas család- nőtagjai sosem illatosították magukat, nehogy bárki azt mondhassa, hogy templomi tömjént használnak, mert annak profán célú használata halálbüntetést vont maga után. A speciális keverék titkos receptjét (fenyőtömjén, storax-balzsam, gumigyanta, só) féltve őrizték.
Az Újszövetségben a napkeleti bölcsek, a három királyok egyik ajándéka az újszülött Jézus számára.
Értékét az újszövetségi vonatkozáson túl jól mutatja, hogy a babilóniai Nabukodonozor király a leigázott népeitől évi adóként 50 ezer kilogramm tömjént szedett be.
Gyógyászati jelentősége
Hippokratész a Kr.e. 5. században már orvosságként alkalmazta.
Celsus sebkezelésre, vérzések elállítására, bürökmérgezés ellen javasolta.
Avicenna szerint húgyúti gyulladások gyógyítója.
Culpeper a londoni belgyógyász gyomorfekélyt kezelt vele.
A 18. századtól már csak gyomorbántalmak, légzőszervi megbetegedések (bronchitis, laryngitis) gyógyítására használják.
A mai alternatív gyógyászat ismét felfedezte: krónikus gyulladások, asztma, pszoriázis esetén javasolják, valamint fertőtlenítő, gombaölő hatású.
Pár éve két esettanulmány is beszámolt a tüdőgyulladás esetén alkalmazott tömjénből, és mirhából készült köptető jótékony
hatásáról.
Parfümipari jelentősége
Az illatszergyártás gyakran használt összetevője.
Illóolaja édeskés illatú, halványsárga vagy zöldes színű, mely meleg érzetet kelt.
Aromaterápiás hatásai:
meditatív hatású, megnyugtat, ellazít
Számos parfüm tartalmazza, de ezek nem mindegyikében domináns.
Általam ismert jellegzetesen tömjénes illatok:
- Comme des Garcons: Avignon
- Parfum d'Empire: Wazamba
- Lorenzo Villoresi: Incensi
- L'Artisan Parfumeur: Passage d'Enfer
- Montale: Full Incense
- Guerlain: Shalimar
- Gucci pour Homme
- by Kilian: Incense Oud
- Nasomatto: Black Afgano
- Amouage: Tribute,Opus VI.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése