Terrasse à St-Germain (Jul et Mad) 2012

HONLAP / FACEBOOK

illatcsalád: virágos- fás- pézsma

alkotó: Dorothee Piot

Szegény Tom Ford Black Orchidját másodszorra előzi meg egy bejegyzés, de elvarázsolódtam, nincs mit tenni (tegnap többször is, úgy tűnik mágikus nap volt).

Jul et Mad. Számomra eddig ismeretlen név, ami azzal örvendeztetett meg, hogy mindössze négy illatukból, három telitalálat nálam (a negyedik csak az én tökéletlenségem miatt nem, mert valahogy az aquás illatok nem szépek rajtam).
A négyes mesebeli, bűvös számának külön örültem, 2012-ben három parfüm (Terrasse à St-Germain, Amour de Palazzo, Stilettos on Lex), idén egy ráadás (Aqua Sextius). Semmi flanker, ezeregyedik hasonló (üzleti megfontolású) gondolat, négy különböző, művészire csiszolt illat, letisztult, kifinomult üvegben. (remélem ez a szemlélet továbbra is így marad)
A három nekem tetszőből, elsőként azért rá esett a választásom, mert egyrészt francia (és St-Germain), másrészt citrus bódulat volt tegnap az Atelier Cologne Pomélo Paradis miatt, gondoltam törés nélkül folytatódjon ez az érzelmi ív.
Harmadrészt pedig (és persze nem utolsósorban), Indie kategóriában ő lett a 2013.év FiFi díjazottja.

A parfümházról röviden annyit (zsebkendőket elő Lányok!), hogy egy szerelmi szál húzódik a hátterében, két ember közös történetének fontos állomásai, azok illatokban történő elmesélése. 
A francia világutazó tudós, Julien Blanchard, és a romániai születésű, szépségiparban tevékenykedő, parfümrajongó Madalina Stoica, egy párizsi kávézó teraszán való találkozásának, majd szerelmének gyümölcse. Az illat ennek a kapcsolatnak a születését, kezdetét kívánja szimbolizálni, belefoglalva a párizsi életérzés kecses, légies eleganciáját.
A "Coup de Foudre" megfogalmazása, amely a váratlanul jött, sorsszerű szerelem "villámcsapásának" romantikáját adja.

Dorothee Piot, akinek két kedvenc őszi parfümöm köszönhetem (Olfactive Studio: Chambre Noire, és a Naomagic- igen, bizony egy celebillat, ami megfogott) a Jul et Mad illataival, hivatalosan is a Top 5 parfümőr listámra került. 

A Terrasse à St-Germain egy erősen citrusos akkordokkal nyitó szépség, amelynek fejjegyében a grapefruit és mandarin édeskésen citrusos illata dominál (rebarbarát nem érzek, de nem is baj, mert parfümben még sosem szerettem, bár lehet, hogy az a halvány, zöldes fuvallat a háttérben neki köszönhető, akkor ebben az interpretációban mégis szeretem).
A virágok közül egyértelműen a jellegzetes fréziát, és édeskés lótuszt fedeztem fel (rózsát nem, bár a kék rózsának fogalmam sincs mennyiben van más illata, mint kevésbé különc társainak). Ami azonban nagyon megfogott, az a pézsma otthonos, megnyugtató ölelése, a pacsuli, és citrusok könnyed, csábító izgalma, a fás jegyek otthonossága, amelyek puha, krémes összhangban olvadnak eggyé.
Folyamatosan átmenetnek, valamiféle balerinás billegésnek érzem egy citrusosan friss, illetve egy krémesen fás, pézsmás illat között, és ez a libikóka játék hihetetlenül izgalmas, különleges dolog.

...szikrázó napsütésben fürdő frézia, lágy ölelés, pille takaró, hófehéren libbenő függöny, frissen készített reggeli édes limonádé, egy faillatú otthon biztonságos puhaságában...

Hatósugara, tartóssága kiváló. És mivel ugyanazt a lelki békét nyújtotta, mint például a Trussardi Inside kávéssága, ezért minden percét imádtam. (illatában nem hasonló a két parfüm, csak számomra hasonló hangulatúak).

Illatjegyei:

FEJ: grapefruit, mandarin, rebarbara
SZÍV: frézia, lótuszvirág, kék rózsa
ALAP: pézsma, szantál, pacsuli

https://www.facebook.com/illatpiramis

Rochas

HONLAP

Marcel (Louis Jules) Rochas 1902 február 24.-én született Párizsban.

A rendkívül művelt, szellemes, irodalom- és művészetbarát férfi, 1925-ben alapította divatházát (első feleségének, Yvonne Coutanceau együttműködésével) Párizsban (100 rue du Faubourg Saint- Honoré).

Válása után, 1929-ben feleségül vette Rina Rosselli, olasz származású festőművésznőt, aki bevezette a bohém, párizsi művészvilágba. 
A kor vezető művészeti irányzatai nagy hatással voltak rá, megtalálta a szépet az avantgard legvadabb irányzataiban is, különösen közel állt hozzá a szürrealizmus világa.

A Rochas-stílus újragondolta az elegancia fogalmát. Modern felfogása a nők érzéki, magabiztos oldalát hangsúlyozta.
Ismét divatba hozta a fűzőt, a mídert, amely újra darázsderekat varázsolt vásárlói számára. Emellett kiszélesedett a ruhák vállszabása, amely még jobban kihangsúlyozta a derék karcsúságát.

1934-ben Hollywoodba utazott, ahol olyan híres színésznőkkel ismerkedett meg, barátkozott össze, mint Mae West, Gloria Swanson, akiket lenyűgözött a sármos divattervező tehetsége. Neve az akkori sztárvilágban bombaként robbant, a kor csillagai, Carole Lombard, Marlene Dietrich, Mae West mind bálványozták a törekvő ifjút.
Virágmintás szövetei, a szatén, a tüll és a végtelen finomságú Chantilly csipke alkalmazása rendkívül nőiessé varázsolták ruhadarabjait. 

1936-ban jelent meg első három parfümje, Air Jeune, Avenue Matignon, Audace néven. Mindhárom illat megszűnt, de az Audace 1972-ben újra a forgalomba került. Ennek az a külön érdekessége, hogy maga Marcel Rochas tervezte, és állította össze.

Harmadik feleségét, a párizsi Opera tánciskolájának növendékét, Jeanne Brignolle Nelly-t a metrón ismerte meg. 
A 40 éves, kétszeresen elvált Marcel, fülig beleszeretett a gyönyörű 18 éves lányba, akit 1942-ben, pár hónap udvarlás után feleségül vett. 
Ő volt a híressé vált Héléne Rochas, aki később modellként, férje számtalan ruháját bemutatta.
Két gyermekük született, Francis és Sophie.

Házasságuk harmonikusnak volt mondható, amelynek Marcel Rochas 1955 március 14.-i halála vetett véget.

A divatház irányítását, az akkor 30 éves Héléne Rochas vette át (és maradt az igazgatói székben, egészen az 1971-es visszavonulásáig). 
A modellből lett üzletasszony, évek alatt az elegancia divatikonjává vált a francia fővárosban.
Olyan művészekkel tartott fenn szoros kapcsolatot, mint Yves Saint Laurent, Francoise Sagan, Andy Warhol, akinek híressé vált portréja, jól megragadta különlegesen finom szépségét.
1958-ban hozzáment a színházi producer, André Bernheim-hez, a Theatre de la Medeleine akkori igazgatójához, akitől 1965-ben elvált.
Gyermekeivel meglehetősen ellentmondásos volt a kapcsolata, leánya Sophie azt mondta, csak egy tündöklő szépségű, mindenki által körülrajongott  hercegnőt látott benne, akire nem igazán tudott édesanyjaként tekinteni.
2011-ben, 84 éves korában hunyt el, hatalmas művészeti hagyatékot hagyva maga után (halála után, vagyonokat érő képeit, antik értékeit, a párizsi Christie árverezte el).

Sok-sok kép Héléne Rochas fényűző, párizsi lakásáról ITT

Héléne Rochas (1974) by Andy Warhol

Héléne visszavonulása után, számtalan vezető megfordult az igazgatói székben. Több tulajdonosváltás is történt.
A Rochas jelenleg (2003 óta) a Procter & Gamble tulajdonában van. 

"The Mermaid Look"

A 80-as években divatba hoztak egy formabontó, hableány kinézetet adó esküvői ruhát, amely azóta is népszerű a menyasszonyok körében.

2006 júliusától beszüntették a divatrészleg működését, ami szinte sokként hatott a divatvilágra. 
Olyan mai sztárok siratták, mint Nicole Kidman, Jennifer Aniston, Kirsten Dunst, Jennifer Lopez és Sarah Jessica Parker, akik mind hűséges vásárlói voltak a Rochas háznak.

Egészen 2009 februárjáig pihentek a varrógépek, amikor a 2008-ban kinevezett új művészeti igazgató, Marco Zanini előállt a Párizsi Divat Hét-re (Paris Fashion Week) egy új kollekcióval.



Tavaly arról szóltak a hírek, hogy teljesen megszűnnek a Rochas illatok, de azóta már idén új parfümmel is előrukkoltak, és néhány klasszikusuk (Femme, Tocade, Madame Rochas) 2013 júliusától, a reformok áldozata lett. Új csomagolás, új összetétel, és csak félve merem remélni, hogy ezen a fronton nem történt nagy pusztítás.

A Rochas ház parfümjeit, számos neves "orr" alkotta:

Edmond Roudnitska (Femme, Moustache)
Nicolas Mamounas (Byzance, Eau de Rochas, Eau de Rochas Homme, Globe, Lumiere (1984), Macassar, Mystere)
Christopher Sheldrake (Tocadilly)
Jacques Cavallier (Absolu, Alchimie)
Michel Almairac (Aquawoman, Lui, Lumiere (2000))
Alberto Morillas (Byzance, Byzantine)
Guy Robert (Madame Rochas, Monsier Rochas)
Maurice Roucel (Rochas Man, Tocade)
Roger Pellegrino (Macassar)
Anne Flipo (Poup'ee)
Jean-Michel Duriez (Eau Sensuelle, Eau de Rochas Fraiche, Eclats d'Agrumes, Songe d'Iris, Muse de Rochas) ő 2008 óta a ház hivatalos "orr"-a.

Üvegtervezői pl.: Serge Mansau, Pierre Dinand, Lalique

Képek még ITT és ITT

ILLATAI

Air Jeune (1936)

Audace (1972)

Avenue Matignon (1936)
Audace (1936, 1972)
Femme (1943)
Chiffon (1946) (új változata a Poup'ee)
Eau de Verveine (1948)
Eau de Roche (1948) (a későbbi Eau de Rochas)
Moustache (1948)
Mousseline (1949)
Mouche (1949)
La Rose (1949)
Madame Rochas (1960)
Monsieur Rochas (1969)
Eau de Rochas (1970)
Mystere (1978)
Macassar (1980)
Lumiére (1984, 2000)
Byzance (1987)
Globe (1991)
Eau de Rochas Homme (1993)
Tocade (1994)
Byzantine (1995)
Fleur d'Eau (1996)
Tocadilly (1997)

Alchimie (1998)
Rochas Man (1999)
Aquaman (2001)
Aquawoman (2002)
Absolu (2002)
Lui (2003)
Poup'ee (2004)
Absolu Intense Simply Red (2004)
Reflets d'Eau de Rochas Pour Homme (2006)
Desir Pour Femme (2007)
Desir Pour Homme (2007)
Rochas Soleil (2008)
Eau Sensuelle (2009)
Eau de Rochas Fraiche (2010)
Muse de Rochas (2011)

Les Cascades de Rochas
- Eclatsd'Agrumes (2012)
- Songe d'Iris (2013)

https://www.facebook.com/illatpiramis

Serge Lutens

HONLAP
KÉPEK

"Egy nő legfontosabb szépségápolási kelléke, az önbizalom!"

1942 március 14.-én született Észak-Franciaországban, Lille városában (a II. világháború időszakában).

Édesapját nem ismerte, szinte gyermekkorú anyja korán elhagyta, gyakorlatilag rokonai nevelték.

Nagyon korán kellet elkezdenie dolgozni. 14 évesen egy fodrászüzlet alkalmazottja, és egyben tanulója lett, ahol hamarosan megcsillogtatta művészi hajlamait. Különböző sminkelési technikákkal kísérletezett- az üzlet vendégeit, barátait, sminkelte, fotózta.

1962-ben Párizsba költözött, azzal a szándékkal, hogy fotós lesz. Hamarosan a Vogue magazin fodrásza, sminkese, ékszerekkel kapcsolatos tanácsadója lett.
Fotói különleges hangulatot árasztanak, a technikailag tökéletes képeken visszaköszönő motívum a reménytelen szomorúság, melankólia és a dekadencia.

1967-ben a Christian Dior divatház művészeti vezetője lett, ezen felül Dior megbízta egy új sminkkollekció elkészítésével.

Az új make-up vonalának merész és formabontó színei zajos sikert arattak, a Vogue akkori főszerkesztője, Diana Vreeland lelkes rajongója volt a fiatal művésznek, azt mondta Serge Lutens létrehozta a smink forradalmát.

Elismertségét jól mutatja, hogy 1973-ban a Guggenheim Múzeumban (New York) önálló kiállítása nyílt, Sminkművészet ("Make-up Art") címmel, ahol fantáziadús fotósorozatát megcsodálhatta a közönség.
Elmondása szerint sajátos látásmódja kialakulásában nagy szerepe volt a festészetnek, főként Modigliani, Picasso, Renoir, Delauney és Van Dongen képeinek.
Egy 1973-as felvétel vele megtekinthető ITT

Az 1970-es évek közepén két kisfilmet rendezett, Les Stars (1974) és Suaire (1976) címmel, amiket bemutattak a Cannes-i Filmfesztiválon.

Erre az időszakra tehető két fontos utazása Marokkóba, illetve Japánba, amelyek nagy hatással voltak későbbi világlátására, művészetére, jövőjére.

1979-ben lett a Shiseido kreatív igazgatója. Itt is kidolgozott egy teljesen új smink vonalat, amelynek tervezését minden területen ő irányította, megálmodta a színeket, megtervezte a csomagolást, és részt vett a teljes reklámkampány elkészítésében, saját fotókkal történő kivitelezésében.

Első illata a Nombre Noir (1982), amit Maghreb- az arab világ "Nyugat"-ja, a marrakesh-i bazárok, és az Arab-sivatag felett elterülő végtelen éjszakai ég ihletett (az illat, a romantikus, orientális koncepció ellenére sem volt sikeres, hamar megszűnt).
Ezt követte a máig töretlen népszerűségnek örvendő Feminite du Bois orientális-fás illata, és elkezdődött egy évtizedekig tartó együttműködés Christopher Sheldrake-el, akivel számos parfümcsodát alkottak.

1990-ben csatlakozott a Les Salons du Palais Royal házhoz, amely 1992-től már az ő parfümjeit kezdi forgalmazni, majd 2000-ben elindította teljesen önálló, saját márkáját "Parfums-Beaute Serge Lutens" néven.


Négy egymást követő évben (2001-2004) FiFi díjat nyer.
Jelenleg (1974 óta) Marrakesh-ben (Marokkó) él, hihetetlenül pazar, sajátosan kifinomult ízlésről tanúskodó házában. Képek ITT és ITT


További érdekességek

- leggyakrabban viselt illata, a Serge Noire 
  (ezen kívül kevés parfümöt használ)
- több mint 20 éve dolgozik saját oud-os illatán
- nem hisz az illatok reformulálásában, úgy gondolja, hogy ha az IFRA 
  szabályai módosításra kényszerítenék valamelyik illatával kapcsolatban, 
  akkor inkább megszüntetné az adott parfümöt, mert az már úgysem lenne 
  soha olyan, mint régen. Nem tudná többé a sajátjának érezni.
- szereti az irodalmat, az olvasást, kedvenc könyvesboltja Párizsban van 
  (Librairie Galignani, 224 rue de Rivoli, 75001, Paris), ide minden alkalommal 
  betér, amikor a francia fővárosba látogat
- legkedvesebb írói: Jean Genet, Marcel Proust és Baudelaire
- naponta egyszer étkezik, viszont az ínycsiklandó marokkói édességek 
  gyakran elcsábítják
- többnyire fekete ruhát visel, amelynek nagyon személyes oka van- 
  édesanyja is ilyen színű ruhát viselt azon a pár fotón, amit látott róla

ILLATAI

Collection Beige (bézs cimke)

Ambre Sultan (2000)

Arabie (2000)
A la Nuit (2000)
Sa Mejesté la Rose (2000)
Santal Blanc (2001)
Datura Noir (2001)
Chergui (2001)
Douce Amére (2002)
Fleurs d'Oranger (2003)
Clair de Musc (2003)
Un Bois Vanille (2003)
Fleurs de Citronnier (2004)
Miel de Bois (2005)
Gris Clair (2006)
Rousse (2007)
Five O'Clock au Gingembre (2008)
Nuit de Cellophane (2009)
Bas de Soie (2010)
Jeux de Peau (2011)
La Fille de Berlin (2013)

Collection Ephémere (szürke cimke)

Bois de Violette (1992)
Bois et Fruits (1992)

Un Bois Sepia (1994)
Santal de Mysore (1997)
Tubereuse Criminelle (1998)
Feminite du Bois (2009)

Collection Noire (fekete cimke)

Santal de Mysore (1991)
Bois et Musc (1992)
Bois Oriental (1992)
Rose de Nuit (1993)
Un Lys (1994)
Iris Silver Mist (1994)
La Myrrhe (1995)
Cuir Mauresque (1996)
Encens et Lavande (1996)
Muscs Koublai Khan (1998)
Rahat Loukoum (1998)
Fumerie Turque (2003)
Vetiver Oriental (2004)
Chene (2004)
Daim Blond (2004)
Borneo 1834 (2005)

Cedre (2005)
Chypre Rouge (2006)
Mandarine Mandarin (2006)
Sarrasins (2007)
Louve (2007)
Serge Noire (2008)
El Attarine (2008)
Fille en Aiguilles (2009)
Forreau Noir (2009)
Boxeuses (2010)
De Profundis (2011)
Vitriol d'Oeillet (2011)
Une Voix Noire (2012)
Santal Majuscule (2012)

Les Eaux

L'Eau (2009)
L'Eau Froide (2011)

https://www.facebook.com/illatpiramis

Palais Royale Serge Lutens

Guerlain

" Mindig készítsetek jó árut. Soha ne adjatok le a minőségből, ragaszkodjatok az egyszerűséghez, s elveitek következetes alkalmazásához."

Pierre-Francois Pascal Guerlain

HONLAP

Pierre-Francois Pascal Guerlain

A céget 1828-ban alapította 
Pierre- Francois Pascal Guerlain. 

A fiatal és lelkes orvos-vegyész, üzletét a párizsi Rue de Rivolin nyitotta meg, ahol illatokon kívül gyógyszerkészítményeket és kozmetikumokat is árult.

Azzal vált nevezetessé, hogy 1830-tól kezdve minden illatát egy-egy ismert személyhez vagy eseményhez párosította. Így vásárlói nem csak az illat, hanem a hozzá kapcsolt külső, jellemvonások stb. alapján is tudtak választani. 

A francia előkelő-, és értelmiségi körökben egyre népszerűbb lett, Balzac állítólag egy eau de toilette-et rendelt magának, mielőtt a César Birotteau tündöklése és bukása c. könyvének írását elkezdte. 

A La Sylphide c. korabeli divatlap pedig illatosított különszámával népszerűsíti a Guerlain nevet.
1840-ben III. Napóleon azzal bízta meg Haussman bárót, hogy tervezze meg Párizs új arculatát (ekkor született meg széles sugárútjaival a mai francia főváros). Guerlain kiváló üzleti érzékkel gyors döntésre szánta magát, és egy rosszul kövezett utcában (Rue de la Paix 15.) új üzlethelyiséget vásárolt, amely az átalakítások után a város fényűző, luxuscikkeket árusító csomópontjává vált. 
Híre hamarosan egész Európába eljutott, európai királyi házak, többek között a francia udvar illatszerésze lett.

Eugenia és az Eau de Cologne Imperiale

1853-ban azt a megbízást kapta, hogy készítsen parfümöt Eugénia császárnőnek, III. Napóleon feleségének- az illat elkészül, és az  Eau de Cologne Imperiale nevet kapja (amelynek üvege méh motívummal, a császár emblémájával lett díszítve). 

Illatjegyei a 19.sz.-i divatnak megfelelően lettek összeállítva, amely a nehéz, erőteljes illatok helyett a könnyű, friss parfümöket részesítette előnyben.

Ezek után megkapta az "Ő Császári Felsége kinevezett parfümmestere" címet.



Az alapító mester 1864-ben bekövetkezett halála után fiatalabb fia Gabriel vette át az üzlet vezetését, idősebb fia Aimé pedig az illatok tervezését folytatta.

Aimé nevéhez fűződik a Jicky, amely azzal, hogy az elsők között tartalmazott szintetikus összetevőket (mesterségesen, szénából előállított fahéjas jellegű kumarin aromát, és szintetikus vaníliát, azaz vanillint) valamint gyógynövényeket (bazsalikom, levendula, rozmaring), mérföldkő a parfümök történelmében. Itt kezdték az illatpiramist tudatosan használni- a fej- és szívillatban található "hideg" jegyek ellensúlyozására "meleg" alapot teremtettek, így biztosítva a tökéletesen kiegyensúlyozott leszáradást. Ezeknek köszönhetően, máig az első modern parfümként emlegetik.

Illatainak alapja a "Guerlinade" lett, amely bergamott, jázmin, rózsa, vanília, tonkabab (mai napig) titkos arányú keveréke.

Távozása után tanítványa, és öccsének Gabriel-nek a fia Jacques Guerlain került a ház élére. A lelkes és elkötelezett ifjú beutazta a világot, hogy újabb és újabb nyersanyagokat találjon és vásároljon illataihoz. Keze alatt kezdett a cég jelentősen (külföldre is) terjeszkedni.
Ő alapította 1970-ben Versailles-ban, a világ első parfümiskoláját az ISIPCA-t (L'Institut Supérieur des Industries de Parfum, des Cosmétiques et des Aromes alimentaries- Parfümök, illatszerek és aromás élelmiszerek felsőfokú intézete) 

A II. világháborúban a Guerlain gyárat bombatámadás érte, a széfet amelyben a leírásokat őrizték szétrobbant, ám csodával határos módon a kéziratok nagy része megmaradt.

Miután 1955-ben Jacques megalkotta utolsó illatát (fia Jean-Paul segítségével), még abban az évben át is adta az akkor 18 éves fiúnak az irányítást.

Jean-Paul Guerlain kitűnő illatainak alkotása mellett, számos technikai, tudományos újdonságot vitt a gyártásba- pl. a gázkromatográfiás módszert az illatmolekulák elkülönítésére, vegyelemzésére.
1996-ban az LVMH megvásárolta a céget, Jean-Paul azonban 2002-ig továbbra is a ház "orra" maradt.

2008 májusától Thierry Wasser a Guerlain hivatalos parfümőre.

Aimé, Jacques és Jean-Paul

(Ez a Guerlain név nem tévesztendő össze egy másik szintén párizsi parfümkészítő nevével, Marcel Guerlain-ével, aki 1823-ban ugyanezzel a névvel indította vállalkozását, azonban később saját üzletét Societé des Parfumeurs Francais-ra keresztelte.)

az Eau de Cologne Impériale
(extra dry) férfi változata

Pierre- Francois Pascal Guerlain (1798-1864)

Eau de Miel (1828)
Esterhazy Mixtyre (1828)
Esprit de Fleurs (1828)
Esprit de Réséda (1828)
Essence Bouquet (1828)
Extract of Frangipani (1828)
Extract of Patchouli (1828)
Extract of Roses (1828)
Senteurs des Champs (1828)
Bouquet de Roi d'Anglettere (1828)
Eau de Judée (1830)
Eau de Cologne Impériale (1853)
L'Eau de Cologne Russe
Le Bouquet de Furstenburg (1863)
Bouquet de Napoleon (1863)
Bouquet de l'Impéreatrice (1863)
Voilá Pourquoi J'Aimais Rosine (1863)
Délice de Prince (1863)
Parfum de France (1863)

Eau de Cologne de Coq
(kakaskölni :-))

Aimé Guerlain (1834-1910)

Flor d'Aliza (1872)
Fleurs d'Italie (1884)
Skine (1885)
Excellence (1886)
Rococo á la Parisienne (1887)
Jicky (1889)
Excellence (1890)
Belle France (1892)
Eau de Cologne de Coq (1894)
Vere Novo (1895)
Le Jardin de Mon Cure (1895)
Geranium d'Espagne (1897)

Kadine

Jacques Guerlain (1874-1963)

Voila Pourquoi J'Aimais Rosine (1900) (with Aimé Guerlain)
Fleur Qui Meurt (1901)
Bon Vieux Temps (1901)
Violette Madame (1901)
Champs Elysees (1904, original version) !!!
Mouchoir de Monsieur (1904)
Avril en Fleurs (1905)
Muguet (1906)
Apres l'Ondée (1906)
Sillage (1907)
Chypre de Paris (1909)
Quand Vient L'Ete (1910)
Kadine (1911)
Pour Troubler (1911)
L'Heure Bleue (1912)
Jasmiralda (1917)
Pois de Senteur (1917)
Mitsouko (1919)

Liu

Eau de Fleurs de Cedrat (1920)
Guerlinade (1921)
Candide Effluve (1922)
Rue de la Paix (1922)
Bouquet de Faunes (1923)
Elixir (1923)
Shalimar (1925)
Djedi (1927)
Jasmin (1928)
Liu (1929)
Guerlarose (1930)
Guerlilas (1930)
Sous Le Vent (1933)
Vol de Nuit (1933)
Vega (1936)
Cachet Juane (1936)
Le Quai Aux Fleurs (1948)
Ode (1955) with Jean-Paul Guerlain

Chant d'Aromes

Jean-Paul Guerlain (1937- )

Vetiver (1959)
Faena (1961)
Chant d'Aromes (1962)
Habit Rouge (1965)
Chamade (1969)
Eau de Guerlain (1974)
Parure (1975)
Nahéma (1979)
Jardins de Bagatelle (1983)
Derby (1985)
Samsara (1989)
Héritage (1992)
Petit Guerlain (1994)
Champs-Elysees (1996)
Coriolan (1998)
Chamade pour Homme (1999)
Belle Epoque (1999)
Aqua Allegoria Pamplelune (1999)
Aqua Allegoria Herba Fresca (1999)

Parure

Aqua Allegoria Rosa Magnifica (1999)
Purple Fantasy (2000)
Terracotta Voile d'Ete (2000)
Mahora (2000)
Aqua Allegoria Lilia Bella (2001)
Aqua Allegoria Anisia Bella (2004)
Plus Que Jamais Guerlain (2005)
Aqua Allegoria Orange Magnifica (2005)
Aqua Allegoria Tutti Kiwi (2006)
Nuit d'Amour (2006)
Mayotte (2006)
Aqua Allegoria Angelique Lilas (2007)
Spiritueuse Double Vanille (2007)
Le Secrets de Sophie (2009)
Arséne Lupin Dandy (2010)
Arséne Lupin Voyou (2010)





A családtagokon kívül, számos neves "orr" készített parfümöt a Guerlain háznak: (a lista nem teljes!)

Francis Kurkdjian
- Rose Barbare (2005)
- Eau de Lit (2006)

Thierry Wasser
- Idylle (2009)
- Shalimar Initial (2011)
- La Petite Robe Noir (2012)
- Aqua Allegoria Bouquet de Mai (2012)
- Aqua Allegoria Nerolia Bianca (2013)
- Eau de Lingerie (2013)

Christophe Raynaud
- Love is All (2005)

Maurice Roucel
- L'Instant de Guerlain (2003)

Sylvaine Delacourte
- Insolence (with Maurice Roucel) (2006)
- L'Instant Magique (with Randa Hammami) (2007)
- Cruel Gardenia (with Randa Hammami) (2008)

Olivier Polge
- Cuir Beluga (2005)

Annick Menardo
- Bois d'Armenie (2006)

Sok-sok kép a ház történelméből ITT

https://www.facebook.com/illatpiramis